*Ro*
Tegnep este győzködések árán Harry mellett aludtam. Minden képpen kerülni akarom a szemkontaktust vagy a beszéd helyzeteket, mert ha újra a szemébe nézek vagy ha újra beszélnem kell Vele akkor meg fogok törni, amit most, pont most az úgy nevezett "felejtés"-kor nem kellene. Viszont bennem van az az érzés hogy: Édes Istenem bárcsak minden olyan egyszerű lenne és bárcsak Vele lehetnék, nincsen semmi más a világon amit jobban akarnék, csak az hogy újra megcsókolhassam és hogy szabadon, mindenféle feltétel nélkül és fájdalom árán Vele lehessek. De logikusan kell gondolkoznom, merthát nekünk úgy is vissza kell mennünk az államokba.
-Jó reggelt, minden rendben? -ül ki mellém a teraszra Harry-
Nem szólok, csak bólintok és próbálok nem rá nézni.
-Nézd Ro! -és az asztalon pihentetett kezemre emeli az ővét amitől libabőrös leszek- Tudom hogy az utolsó beszélgetésünk az államokban nem sikerült valami jól de remélem amit tegnap az öltözőmben mondtál nem gondoltad komolyan. -és keresi a szemkontaktust velem, amit szíveskedek neki nem megadni-
-Figyelj Harry! Mindegy hogy mit mondtam tegnap, vagy az elött vagy az elmúlt hónapokban. Teljesen mind egy, mert ez a múlt és nem sok esély van rá hogy legyen közös jövőnk. Nem sokára vissza kell mennünk az USA-ba, tanulnunk kell majd, meg egyenesbe hozni az életünket. És itt vagytok ti, akiknek az interjúk és koncertek mindennaposak. Nem hiszem hogy sok időtök lenne ránk. -fejezem be a mondandómat amit sikerült úgy elmondanom hogy nem néztem a szemébe-
Felállok és indulni készük be a házba, de megfogja a karom és maga felé fordít.
-Ezt most mondd úgy hogy közben a szemembe nézel! -köti ki határozottan-
-Harry, kérlek...
-Csak mondd a szemembe! -emeli fel a hangját-
-De nem tudom!! -sírom el magam, majd szorosan magához húz-
*Tory*
Isteni érzés Niall mellett ébredni. Ő már fennt volt, ezek szerint azt várta hogy felébredjek.
-Jó reggelt! -köszön mosolyogva-
-Jó reggelt! Éhes vagyok, megyünk kajálni? -ébredezem-
-Így álatlában én szokatm kelni! -és jóízűt nevet a kirohanásomon-
Lementünk a konyhába ahol Liam, Lousi és Zayn már nagyban reggeliztek.
-Merre van Ro? -kérdezem a fiúktól-
-Kint beszélget Harry-vel. -válaszol két nyelés közt Louis-
-Igen? -lepődök meg, mert tudtam hogy Ro eltervezte hogy nem fog beszélni Harry-vel- És miről beszélnek? -érdeklődöm tovább-
-Nem tudom, de biztos fontos úgyhogy utána biztos elmondják majd! -válaszol Zayn-
-Azt nem hiszem! -válaszolunk egy emberként Niall-el-
Az emlegetettek ebben a pillanatban lépnek be a nappaliban. Egymás mellett mennek, szótlanul, lelombozottan, fájdalmasan. Ro az emelte felé siet mikor a lépcsőhöz fordul Harry szólásra nyitja a száját de inkább jobbnak látja semmit sem mondani.
Egyből barátnőm után sietek kit Harry szobájában találok. A cuccait pakolja.
-Na miről beszéltetek? -kérdezem lelkesen-
-Semmiről. -mondja kifejezéstelenül, de enyhe orrhangot vélek felfedezni a hangjában-
-Te sírtál? -fordítom magam felé-
-Ne..Igen.
-Mi történt?
-Nem tudok neki hazudni...mondtam neki hogy ez így nem fog működni...-kezd bele-
-Igen, és? -siettetem-
-Azt kérte hogy mondjam a szemébe...és nem ment...
-Ohhh...-húzom magamhoz-
-És mi van Veled és Niallel? -érdeklődik-
-Szeretem Niall-t és nem akarom elveszteni...de ez így is úgy is be fog következni...-folytattam volna de Niall kiabált lentről.
-Szavad ne feledd! -köti a lelkemre Ro-
Megöleltem majd gyorsan zakatolok lefelé a lépcsőn.
-Mi történt?-érdeklődöm-
-Hát,hogy ugye este eljössz velem vacsorázni?-érdeklődik-
-Persze-
-Akkor készülődj-
Összekaptam magamat és elindultunk vacsorázni.
Nagyon finom volt minden,de nekem is beszélnem kellett Niall-el.
-Niall,drágám beszélhetnénk?-
-Persze ,mi baj van-
-Tudod,hogy én holnap visszame-nem bírtam tovább eddig is magas hangon beszéltem,de most sírnom kellett,a könnyek csak úgy potyogtak a tenyerembe-megyünk az USA-ba és te vagy az életem,de te is tudod,hogy az USA és Anglia között CSAK egy Óceán van,de a kapcsolatunkban így akár egy űr is lehet-
Niall nem szól semmit csak letörli a könnyeimet és megcsókol.
-Tudom-és az arcomra cseppen az egyik könnycseppje.
Nehéz a távolság miatt megválnod egy olyan embertől,akit még magadnál is jobban szeretsz.
Haza mentünk és,ahogy gondoltam Ro és Harry is együtt töltik az utolsó éjszakát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése