Helló mindenki! Ne haragudjatok, hogy mostanában nem olyan gyakran írunk, de sajnálatos módon drága szerkesztő bajtársam (a legjobbb barátnőm :)) , távol van, ezért egyedül tartom a frontot, ami azért valljuk be nem olyan könnyű, mivel közös megegyezés alapján szoktunk dönteni. Viszont wow 6 rendszeres olvasónk van! Köszönjük szépen!!!!! :):)
*Ro*
A levelet gyorsan átvettem, és amikor megláttam könnybe lábadt a szemem. Csak az elejét olvasom el, mert Tory nélkül nem akarom felbontani. Ajtócsapódás hallatszik.
-Szia, megjöttem! -kiáltja el magát Tory-
-Szia! Levelet kaptunk!
-Tényleg? Kitől? -fut be gyorsan a konyhába-
-Jean-tól.
-Ki bontottad már? -kérdezi nagyra tágult szemekkel-
-Nem.
-Akkor meg mire vársz! -sürget vigyorogva-
Kedves lányok! Tudom, hogy nem rég mentetek el, de már is hiányoztok! Remélem minden jól megy, de hogy ne szabadulhassatok tőlem ilyen könnyen küldtem egy kis ajándékot! Love, Jean xxx
Ez áll a levélben, amit "tehetségemnek" hála Jean francia akcentusával olvastam fel szóval majd megszakadunk a nevetéstől, viszont az ajándék szónál felcsillan a szemünk. Tory a borítékot kémleli, hátha abban van, de nem, a levél hátuljára van ragasztva két jegy a Londoni olimpiára. Nem tudom Tory hogy van vele, de én most nem tudom, hogy örüljek-e, vagy legyek lelombozott.
*Tory*
-Két jegy az olimpiára! Még sosem voltam olimpián! -mosolygok Ro-ra kinek arca kifejezéstelen-
-De...Tory...ahhoz Londonba kell utaznunk, és az olimpia holnapután kezdődik...-mondja lelombozottan-
-Tudom! -kezdek bele mosolyogva, de aztán szám széléről eltűnik a mosoly mert leesik hogy Londonban vannak a fiúk is...és semmi képpen nem akarunk Velük találkozni-
-Meg, amugy is, akkor csúsztatnom kellene pár napot, amit nem akarok...-fordul meg és indul el a nappali felé-
-Kérlek Ro! Csak pár nap! Kééééérlek! -kérlelem ami szinte már nyávogásba vált át-
-Jó,de csak pár nap! Most viszont megyek, mert nagyon fáradt vagyok! -mondja már mosolyogva-
*Ro*
*Két nappal később*
A Heathrow repülőtér hatalmas, bár Jean így is kiszúr minket a tömegből. Mind a ketten a nyakába ugrunk. Taxival a jól ismert Jean rezidenciára érkezünk, ahol abban a körül-belül másfél hétben amíg nem voltunk, nem változott semmi. Táskáinkat csak ledobtuk a jól ismert szobákba és indultunk is az olimpia helyszínére. Hihetetlenül nagy, nyitott tetejű stadion készült külön az olimpiai játékok számára. Jean egyik barátja szervező szerűség, ezért Jean el is tűnt valahol a színfalak mögött, minket pedig a lelátón hagyott.
-Ro! Jean hívott, azt mondta, hogy minél gyorsabban menjünk mi is a színfalak mögé, mert be akar mutatni minket a barátjának!-zökkent ki gondolkozásomból Tory-
Felálltunk a helyünkről és gyors lépésekkel már bent is voltunk a színfalak mögött. Viszont eligazítást kellett kérnünk az egyik kisegítőtől, és Ő meg egy hosszú folyosó irányába terel minket.
-Itt végig kellene menni és a végén ballra! -utasít minket a huszas éveiben járó fiatalember-
Több sem kellett, máris futásnak indultunk a szűk folyosón. Tory elöttemm, én mögötte. A folyosó ball oldalába szobák, nemis inkább öltözök nyílnak. Az egyik öltözőből pedig kilép valaki, pont akkor amikor elhaladtam elötte. És bummmm.....
*Tory*
A színfalak mögött futunk...olyan "deja vu"-m van...Hátra pillantok és látom, hogy Ro megállt mert valaki Rá búrított valamit. A lendületnek köszönhetően én nem tudtam megállni és valakibe belementem. Fejemet előrekapva látom, hogy a valaki nem más mint Niall.
-Tory?! Hogy hogy itt vagy? -kérdezi értetlenkedve, de barátságosan-
- Mi csak...Jean küldött jegyeket az olimpiára és...de mit magyarázkodok itt Neked? -háborodok fel, fejemet csóválva, majd ellököm magamtól-
-Tehát még mindig ilyen vagy...-állapitja meg egy nagy sóhajtás után-
-Mi az hogy ilyen? -folytatom a felháborodást-
-A műtéted óta nagyon megváltoztál...
-Jajj, nemár...már Te is kezded?
-Jó, rendben. Akkor bizonyíts! -majd karon fog és egy szűk helyíségbe vezet.
-Niall korom sötét van! Kapcsolj villanyt!
Halványan pislákol valami, a takarító szertárban. Itt vagyunk ketten: Niall és én. Akárhányszor a meseszép kék szemeibe nézek allig tudom magamat kontrollálni. És most? -kérdezem meg bátortalanul. De semmi válasz, majd egy idő után hirtelen megcsókol. Váratlanul ért ezért eléggé meglepődtem.
-Látod. Ez nam az a Tory akit megismertem! -majd az ajtó felé indul, de megfogom a karját-
-Niall, én csak a barátod akarok...-de itt láttam a szemében valamit ami nem hagyta hogy befejezzem a mondatot- Beszélek itt hülyeségeket...-de ez a mondatot sem tudtam befejezni, mert magamhoz húztam és megcsókoltam, olyan szenvedélyesen ahogy csak tudtam-
*Eközben*
*Ro*
Fejemet egyből fehér ingemre szegezem, melyen mostmár egy jókora és jéghideg jegeskávé folt is található.
-Mi a...-folytattam volna de felemelve fejem Harry-vel találom szemben magam-
A következő pillanatban megfogja a karom és beránt az öltözőbe. Ahogy átléptem a küszöböt az ajtót már csukja is be és finoman neki nyom.
-Mit kersel itt? -a kérdés közben olyan közel jön, hogy orrunk hegye már össze ér-
-Hát nem Téged! -jelentem ki, és ellököm magamtól-
-Akkor meg?
-Khm, hahó ez itt az olimpia! -válaszolok kioktatóan-
-Tehát nem miattam jöttél...Túl léptél rajtam? -kérdezi meglepően lehangoltan-
Valamiért elbizonytalanodtam és csak bólintottam, de a helyzettel szokásos módon visszaél...
-Akkor bizonyíts! -vágja hozzám cinikusan-
Cinikussága rettentően feldühít. Fogom magam, oda lépek hozzá és egyszerűen csak...megcsókolom. Majd miután befejeztem vissza ereszkedek a talpamra, -mert a magasságunk eltérése miatt lábujjhegyre emelkedtem- és karjaimat vállam magasságába emelve rántok vállat:
-Látod! Ennyit jelentesz! -közlöm vele lenézően-
Majd mint aki jól végezte dolgát, nagyképűséget színlelve kilépek a helyiségből...
2012. június 25., hétfő
2012. június 19., kedd
II./2. A felejtés nem is olyan könnyű...
*Ro*
-Igen, de Te erről miért nem tudsz? -de arra gondolok, hogy nem fogok vele leáálni veszekedni, szóval a választát meg sem várva sarkonfordulok- Mind egy! -folytatom majd elindulok-
-Nekem Niall egy szót sem szólt! -folytatja meglepődve-
Szóra sem méltatom, csak elindulok a nappalival párhuzamos konyha felé.
-Várj már! Héé! -kiabál utánam, majd elindul utánam-
A mosogató tele van szóval elkezdek mosogatni, rossz szokásomnak híven hideg vízzel. Harry leül egy bárszékre és újra belekzed...
-Beszélhetnénk? -kérdezi reménykede-
-Van más választásom? -kédezek vissza semmit mondóan-
-Nézd! Semmi nem történt este! Csak elaludtam Tory fürdőkádában, és ennyi!
Hosszas csend után, megunta hogy nem válaszolok, ezért felállt és megkerülve a konyhapultot mellém lépett, és engem fürkész...
-Hiszel nekem? -kérdezi félve-
-Igen! Tudom, hogy nem csaltál meg Tory-val, de szépen átvágtatok azzal a kis sztorival, aztán meg Tory szobájában talállak. Mostanában eléggé összemelegedtetek, szóval ki vagyok én hogy közétek álljak?
-Ro, ne csináld ezt!
-Mégis mit?
-Azt hogy pontosan tudod, hogy mi történik, pontosan tudod, hogy szeretlek, de összefüggéseket kersel a dolgok között, és úgy csinálsz mintha nem tudnád és ezzel bűntetsz! -emeli fel a hangját-
-Azt hiszem jobb lenne ha követnéd Niall példáját! -közlöm vele hűvösen-
-Szóval bántsam meg azt az embert akit a világon legjobban szeretek és utána mind a ketten kínozzuk egymást az úgy nevezett "barátsá"-gal, aztán minden szó nélkük tűnjek el? -kérdezi szemrehányóan-
-Tudod egy egyszerű "Jó akkor vissza megyek Londonba"-val is megelégedtem volna, de ha Te így akarod?!
-Jó! -vágja hozzám sértődötten-
-Jó! -ordítok vissza-
-Jó! -üvölti el magát-
-Jó! -emelem fel a hangom, majd sértődötten hátat fordítva mind a ketten elindulunk a másik irányba-
*Tory*
Lassan hazaérek. Belépek a házba, ahol néma csend van. Hahoo!! -ordítom el magam- Sehol senki, felfutok az emeltere és az egyik vendégszobába megyek, ami történetesen Niall-é volt. Az ágy beágyazva, a cuccai sehol. Elment. Átfutok a másik szobába ami Harry-é volt, de a helyzet itt is ugyan az. Tehát Harry is elment. És Ro? Ő sincs itthon...Elég késő van...-gondolatmenetemet magam szakítom félbe mert Ro íróasztalán találok egy cetlit amit Niall írt neki. Még a szívem is leállt, ugyan is nekem Niall nem hagyott semilyen üzenetet. Ajtócsapódás hallatszik lentről. Felkapom a kis papírlapot és dühösen elindulok lefelé.
-Ez meg mi? -vágom hozzá az általam összegyűrt lapot a most érkező Ro-hoz-
Ro kisimítja a lapot, majd rám néz:
-Ezt Niall-től kaptam. -mondja higgattan-
-Mondj valami újat! És még is miért kaptad? -üvöltök vele-
-Mert nagyon jó barátok lettünk, és látszólag nem szeretné megszakítani velem a kapcsolatot! -közli kioktató stílusban- De ez miért zaklat fel ennyire? -folytatja-
-Nem zaklat fel, csak...
-Csak? -vág a szavamba- Tory a műtéted óta teljesen megváltoztál! -folytatja-
-Mi?!
-Teljesen más ember vagy! A legjobb barátod vagyok, és tudom, hogy most nem vagy önmagad!
-Ez hülyeség! -horkanok fel-
-Tory! Eltaszítod magadtól azokat az embereket akik a legjobban szeretnek. Itt vagyok én, de ami nagyobb baj hogy Niall teljes szívéből szeret, és neked sem közömbös, de mégis csináljátok -de leginkább Te- ezt az úgynevezett "barátságot"...-emeli fel a hangját jóakaróan-
-Na és mi van Veled és Harry-vel? -vágok vissza egy hirtelen jött ötletként-
Fejét egyből lehajtja, és a padlót kémleli.
-Azt hiszem...lezártuk...ezt az egészet! -
Én hülye...most egy kicsit szégyenlem magam, mert látszik rajta,hogy ezek után nincs a legjobb passzban...
-Sajnálom...én nem tudtam! -szabadkozok-
-Felejtsük el! -emeli fel a fejét, és mit sem törődve hazudik: Harry egy idióta...soha nem akarom látni többet! -folytatja áltatott cinikussággal, de hangjában mélységes fálydalom van, tudom, hisz ismerem-
Leülünk a kanapéra és most tudatosul, hogy egy hosszú beszélgetésnek nézünk elé...
*Ro*
Valóban, szinte az egész estét átbeszéltük. Megbeszéltük, hogy mind a ketten elfelejtjük (vagy legalábbis megpróbáljuk) elfelejteni a fiúkat. Tory megígérte, hogy megpróbál visszatalálni régi önmagához, ami ma délelőtt még (!) sikerült neki. Most suliban van azzal a Josh gyerekkel...nem nagyon szimpi...én meg egyenlőre itthon punnyadok, mert csak holnap kezdődik a suli. Csengetnek, a postás az. Csomagot hozott Angliából. Jean küldte...
-Igen, de Te erről miért nem tudsz? -de arra gondolok, hogy nem fogok vele leáálni veszekedni, szóval a választát meg sem várva sarkonfordulok- Mind egy! -folytatom majd elindulok-
-Nekem Niall egy szót sem szólt! -folytatja meglepődve-
Szóra sem méltatom, csak elindulok a nappalival párhuzamos konyha felé.
-Várj már! Héé! -kiabál utánam, majd elindul utánam-
A mosogató tele van szóval elkezdek mosogatni, rossz szokásomnak híven hideg vízzel. Harry leül egy bárszékre és újra belekzed...
-Beszélhetnénk? -kérdezi reménykede-
-Van más választásom? -kédezek vissza semmit mondóan-
-Nézd! Semmi nem történt este! Csak elaludtam Tory fürdőkádában, és ennyi!
Hosszas csend után, megunta hogy nem válaszolok, ezért felállt és megkerülve a konyhapultot mellém lépett, és engem fürkész...
-Hiszel nekem? -kérdezi félve-
-Igen! Tudom, hogy nem csaltál meg Tory-val, de szépen átvágtatok azzal a kis sztorival, aztán meg Tory szobájában talállak. Mostanában eléggé összemelegedtetek, szóval ki vagyok én hogy közétek álljak?
-Ro, ne csináld ezt!
-Mégis mit?
-Azt hogy pontosan tudod, hogy mi történik, pontosan tudod, hogy szeretlek, de összefüggéseket kersel a dolgok között, és úgy csinálsz mintha nem tudnád és ezzel bűntetsz! -emeli fel a hangját-
-Azt hiszem jobb lenne ha követnéd Niall példáját! -közlöm vele hűvösen-
-Szóval bántsam meg azt az embert akit a világon legjobban szeretek és utána mind a ketten kínozzuk egymást az úgy nevezett "barátsá"-gal, aztán minden szó nélkük tűnjek el? -kérdezi szemrehányóan-
-Tudod egy egyszerű "Jó akkor vissza megyek Londonba"-val is megelégedtem volna, de ha Te így akarod?!
-Jó! -vágja hozzám sértődötten-
-Jó! -ordítok vissza-
-Jó! -üvölti el magát-
-Jó! -emelem fel a hangom, majd sértődötten hátat fordítva mind a ketten elindulunk a másik irányba-
*Tory*
Lassan hazaérek. Belépek a házba, ahol néma csend van. Hahoo!! -ordítom el magam- Sehol senki, felfutok az emeltere és az egyik vendégszobába megyek, ami történetesen Niall-é volt. Az ágy beágyazva, a cuccai sehol. Elment. Átfutok a másik szobába ami Harry-é volt, de a helyzet itt is ugyan az. Tehát Harry is elment. És Ro? Ő sincs itthon...Elég késő van...-gondolatmenetemet magam szakítom félbe mert Ro íróasztalán találok egy cetlit amit Niall írt neki. Még a szívem is leállt, ugyan is nekem Niall nem hagyott semilyen üzenetet. Ajtócsapódás hallatszik lentről. Felkapom a kis papírlapot és dühösen elindulok lefelé.
-Ez meg mi? -vágom hozzá az általam összegyűrt lapot a most érkező Ro-hoz-
Ro kisimítja a lapot, majd rám néz:
-Ezt Niall-től kaptam. -mondja higgattan-
-Mondj valami újat! És még is miért kaptad? -üvöltök vele-
-Mert nagyon jó barátok lettünk, és látszólag nem szeretné megszakítani velem a kapcsolatot! -közli kioktató stílusban- De ez miért zaklat fel ennyire? -folytatja-
-Nem zaklat fel, csak...
-Csak? -vág a szavamba- Tory a műtéted óta teljesen megváltoztál! -folytatja-
-Mi?!
-Teljesen más ember vagy! A legjobb barátod vagyok, és tudom, hogy most nem vagy önmagad!
-Ez hülyeség! -horkanok fel-
-Tory! Eltaszítod magadtól azokat az embereket akik a legjobban szeretnek. Itt vagyok én, de ami nagyobb baj hogy Niall teljes szívéből szeret, és neked sem közömbös, de mégis csináljátok -de leginkább Te- ezt az úgynevezett "barátságot"...-emeli fel a hangját jóakaróan-
-Na és mi van Veled és Harry-vel? -vágok vissza egy hirtelen jött ötletként-
Fejét egyből lehajtja, és a padlót kémleli.
-Azt hiszem...lezártuk...ezt az egészet! -
Én hülye...most egy kicsit szégyenlem magam, mert látszik rajta,hogy ezek után nincs a legjobb passzban...
-Sajnálom...én nem tudtam! -szabadkozok-
-Felejtsük el! -emeli fel a fejét, és mit sem törődve hazudik: Harry egy idióta...soha nem akarom látni többet! -folytatja áltatott cinikussággal, de hangjában mélységes fálydalom van, tudom, hisz ismerem-
Leülünk a kanapéra és most tudatosul, hogy egy hosszú beszélgetésnek nézünk elé...
*Ro*
Valóban, szinte az egész estét átbeszéltük. Megbeszéltük, hogy mind a ketten elfelejtjük (vagy legalábbis megpróbáljuk) elfelejteni a fiúkat. Tory megígérte, hogy megpróbál visszatalálni régi önmagához, ami ma délelőtt még (!) sikerült neki. Most suliban van azzal a Josh gyerekkel...nem nagyon szimpi...én meg egyenlőre itthon punnyadok, mert csak holnap kezdődik a suli. Csengetnek, a postás az. Csomagot hozott Angliából. Jean küldte...
2012. június 16., szombat
második évad/1.Te miért vagy még itt?
*Tory*
Ezt elcsesztük Niall és Ro ott állnak az ajtóban,a helyzetet teljesen félreértve.
-Ro ez nem az aminek látszik,kérlek higgy nekem-könyörgöm-
Ám Ro szóra sem méltat és a szobája felé veszi az irányt becsukja az ajtót.
-Ro Harry csak nálam aludt a fürdőkádban semmi nem történt köztünk-magyarázkodom-
Semmi válasz nem jön a lány szobája felől,leülök és az ajtójának támaszkodom.
A szobából semmi hang sem jön.
*Harry*
-Hé Niall,figyelj,had magyarázzam meg-
-Mit azt,hogy azt hittem,barátok vagyunk?Neked ott van a barátnőd és a legjobb barátnőjével "megcsalod"-kérdezi Niall-
-De Niall Tory-nál csak aludtam,de a fürdőkádban,akkor is-próbálok magyarázkodni,de Niall az egyik vendégszoba felé veszi az irányt és becsapja az ajtót.
Niall ilyenkor napokig nem jön ki a szobából.
*Ro*
Ez egyszerűen megbotránkoztató,hogy Harry és Tory együtt aludtak?De,hogy Tory,hogy a francba volt erre képes?.Harry egyszerűen egy csalódás egy pofára esés.Most itt ülök az ágyamon teljesen össze zavarodottan,az állítólagos legjobb barátnőm a műtétje óta,mintha megváltozott volna,a szüleim nem is foglalkoznak velem,Harry?Harry-ről ne is beszéljünk.
*Niall*
Ez egyszerűen hihetetlen.Igaz Tory-val csak barátok vagyunk,de akkor is tudja,hogy szeretem miért így büntet?
Harry-ben óriásit csalódtam,de nem is gondolok rá,mert csak feldühít.
*Tory*
Már órák óta itt ülök Ro ajtaja előtt,de nem csinálhatom ezt örökké valóságig .Most összevesztünk,de majd ha hajlandó lesz kijönni a szobájából,akkor megpróbálok neki mindent elmondani,de most egy kis magányra vágyom,ez túl sok nekem egyszerre.Nemrég jöttem ki a kórházból úgy érzem,hogy körülöttem mindenki megváltozott még Ro is.Én ehhez még túl gyenge vagyok és fiatal.Talán ezt a helyzetet megtudnám oldani,ha a szüleim foglalkoznának is velem.Minden miattam van,ha Harry-t nem hívom be a szobámba,akkor most nem érti Ro félre a helyzetet.Úgy érzem,hogy kezdek bedilizni,ezt az egészet egy jó támasz nélkül nem fogom tudni végig csinálni.Szerencsére egy olyan ember vagyok,aki megtalálja a másikkal a közös hangot rövid idő belül.De viszont most aludnom kell,mert holnap bemegyek a suliba.Bemegyek a szobámba átveszem a pizsimet és már alszom is.
*Harry*
Azt hiszem,ha nem lát többet Ro talán kibékülnek Tory-val és,ha Niall nem látja Tory-t akkor hamar megbékél..talán.Nagyon sok volt ez így mára el is fáradtam,úgyhogy lementem a nappaliba és elaludtam.
*Ro*
Kintről semmi zaj nem hallatszik,megnézem Niall-t jutott eszembe az ötlet,úgyhogy kimerészkedtem a folyosóra és a vendégszoba felé vettem az irányt bekopogtam Niall kinyitotta nekem az ajtót,majd leültünk az ágyára.Szemében elkeseredettséget látok.
Szótlanul ülünk a szobába és csak nézzük egymást,amikor Niall megtöri a csendet.
-Ro holnap haza utazom,Harry-vel vagy anélkül,de nem birok Tory-ra nézni,hisz ő csak barátként tekint rám.-mondja a fiú és hangjában hallani lehet a fájdalmat.
-Niall,ha te így gondolod a te döntésed,de jobb lenne,ha Harry is haza menne,mert nem bírok ránézni,ha ránézek érzem,hogy összetörik a szívem-mondom-
*Tory*
Reggel 7óra van vinnyog az ébresztőm egy laza mozdulattal lecsapom és a fürdő felé indulok.Belenézek a tükörbe,hogy jól induljon e napom,mert a tükörre ragasztottam egy képet,amin Ro és én vagyunk és idézetként az áll rajta:Mindegy,hogy mi történik.A mi barátságunk örökre szól.
Az idézetet olvasván elszomorodok,de aztán eszembe jut,hogy Ro teljesen megváltozott a balesetem óta.Gyorsan megmosom a fogamat és kisminkelem magamat.A ruhásszekrényembe kutatok.Mindig Ro választotta ki a ruhámat,ha meg kellett jelenni valahol.De nem akarok ő rá hasonlítani!Szeressen azért amilyen vagyok,ne azért amilyen nem vagyok.SOSEM ARRÓL VOLTAM HÍRES,HOGY ELEGÁNSAN ÖLTÖZÖM.Felkaptam a ruhámat leszaladtam.
-Jó reggelt!-jön a kanapé felől a hang-
-Neked is Harry-válaszolom teli szájjal-
-Ma bemegyek a suliba,de sietek haza hozzak majd valamit?-kérdezem-
-ŐŐ,nem kell semmi--Nah szia,akkor majd délután jövök-mondtam és kiléptem az ajtón.
Éppen az első utcát hagytam el,amikor Josh rám köszönt.
-Szia Tory-
-Szia Josh-mondom megszeppenve-
-Megyünk együtt?kérdezi-
-Persze miért is ne-
Az úton Josh elmesélte,hogy a héten lesz egy tehetségkutató verseny.
-Itt is volnánk-mutat Josh,a hosszúkás épületre-Gyere velem,mert,ha jól tudom,te is utcai tánc,hip-hop és stb..-re jeéenkeztél-
-Igen,igen .
*Ro*
Niall szobájában aludtam az éjszaka,de a földön(HÁLA AZ ÉGNEK),de viszont Niall nem volt sehol,csak egy üzenetet hagyott az ágyon:Kedves Ro!Örülök,hogy meg ismerhettelek,remélem tartani fogjuk a kapcsolatot néha-néha meglátogatlak,de remélem ez kölcsönös is lesz
Puszi Niall.
Ez kedves tőle,de Tory-t mg sem említette ...ez furcsa.
Bemegyek Tory-hoz,hisz még is csak a legjobb barátnőm.
Benyitok a szobájába sehol senki,majd lemegyek ott sincs,akkor hol van?-Kérdeztem magamtól hangosan-
-Suliban-jött a válasz a kanapé felől-
Harry az,úgyhogy nem,szólók hozzá.Várjunk neki nem a gépen kéne lennie?
-Harry te mit keresel még itt?-kérdezem tőle meg-
-Miért hol kéne lennem?-kérdezi ijedten-
-Hát mondjuk Niall mellett a Londoba tartó gépen?-
-Niall visszarepült Londonba?
Ezt elcsesztük Niall és Ro ott állnak az ajtóban,a helyzetet teljesen félreértve.
-Ro ez nem az aminek látszik,kérlek higgy nekem-könyörgöm-
Ám Ro szóra sem méltat és a szobája felé veszi az irányt becsukja az ajtót.
-Ro Harry csak nálam aludt a fürdőkádban semmi nem történt köztünk-magyarázkodom-
Semmi válasz nem jön a lány szobája felől,leülök és az ajtójának támaszkodom.
A szobából semmi hang sem jön.
*Harry*
-Hé Niall,figyelj,had magyarázzam meg-
-Mit azt,hogy azt hittem,barátok vagyunk?Neked ott van a barátnőd és a legjobb barátnőjével "megcsalod"-kérdezi Niall-
-De Niall Tory-nál csak aludtam,de a fürdőkádban,akkor is-próbálok magyarázkodni,de Niall az egyik vendégszoba felé veszi az irányt és becsapja az ajtót.
Niall ilyenkor napokig nem jön ki a szobából.
*Ro*
Ez egyszerűen megbotránkoztató,hogy Harry és Tory együtt aludtak?De,hogy Tory,hogy a francba volt erre képes?.Harry egyszerűen egy csalódás egy pofára esés.Most itt ülök az ágyamon teljesen össze zavarodottan,az állítólagos legjobb barátnőm a műtétje óta,mintha megváltozott volna,a szüleim nem is foglalkoznak velem,Harry?Harry-ről ne is beszéljünk.
*Niall*
Ez egyszerűen hihetetlen.Igaz Tory-val csak barátok vagyunk,de akkor is tudja,hogy szeretem miért így büntet?
Harry-ben óriásit csalódtam,de nem is gondolok rá,mert csak feldühít.
*Tory*
Már órák óta itt ülök Ro ajtaja előtt,de nem csinálhatom ezt örökké valóságig .Most összevesztünk,de majd ha hajlandó lesz kijönni a szobájából,akkor megpróbálok neki mindent elmondani,de most egy kis magányra vágyom,ez túl sok nekem egyszerre.Nemrég jöttem ki a kórházból úgy érzem,hogy körülöttem mindenki megváltozott még Ro is.Én ehhez még túl gyenge vagyok és fiatal.Talán ezt a helyzetet megtudnám oldani,ha a szüleim foglalkoznának is velem.Minden miattam van,ha Harry-t nem hívom be a szobámba,akkor most nem érti Ro félre a helyzetet.Úgy érzem,hogy kezdek bedilizni,ezt az egészet egy jó támasz nélkül nem fogom tudni végig csinálni.Szerencsére egy olyan ember vagyok,aki megtalálja a másikkal a közös hangot rövid idő belül.De viszont most aludnom kell,mert holnap bemegyek a suliba.Bemegyek a szobámba átveszem a pizsimet és már alszom is.
*Harry*
Azt hiszem,ha nem lát többet Ro talán kibékülnek Tory-val és,ha Niall nem látja Tory-t akkor hamar megbékél..talán.Nagyon sok volt ez így mára el is fáradtam,úgyhogy lementem a nappaliba és elaludtam.
*Ro*
Kintről semmi zaj nem hallatszik,megnézem Niall-t jutott eszembe az ötlet,úgyhogy kimerészkedtem a folyosóra és a vendégszoba felé vettem az irányt bekopogtam Niall kinyitotta nekem az ajtót,majd leültünk az ágyára.Szemében elkeseredettséget látok.
Szótlanul ülünk a szobába és csak nézzük egymást,amikor Niall megtöri a csendet.
-Ro holnap haza utazom,Harry-vel vagy anélkül,de nem birok Tory-ra nézni,hisz ő csak barátként tekint rám.-mondja a fiú és hangjában hallani lehet a fájdalmat.
-Niall,ha te így gondolod a te döntésed,de jobb lenne,ha Harry is haza menne,mert nem bírok ránézni,ha ránézek érzem,hogy összetörik a szívem-mondom-
*Tory*
Reggel 7óra van vinnyog az ébresztőm egy laza mozdulattal lecsapom és a fürdő felé indulok.Belenézek a tükörbe,hogy jól induljon e napom,mert a tükörre ragasztottam egy képet,amin Ro és én vagyunk és idézetként az áll rajta:Mindegy,hogy mi történik.A mi barátságunk örökre szól.
Az idézetet olvasván elszomorodok,de aztán eszembe jut,hogy Ro teljesen megváltozott a balesetem óta.Gyorsan megmosom a fogamat és kisminkelem magamat.A ruhásszekrényembe kutatok.Mindig Ro választotta ki a ruhámat,ha meg kellett jelenni valahol.De nem akarok ő rá hasonlítani!Szeressen azért amilyen vagyok,ne azért amilyen nem vagyok.SOSEM ARRÓL VOLTAM HÍRES,HOGY ELEGÁNSAN ÖLTÖZÖM.Felkaptam a ruhámat leszaladtam.-Jó reggelt!-jön a kanapé felől a hang-
-Neked is Harry-válaszolom teli szájjal-
-Ma bemegyek a suliba,de sietek haza hozzak majd valamit?-kérdezem-
-ŐŐ,nem kell semmi--Nah szia,akkor majd délután jövök-mondtam és kiléptem az ajtón.
Éppen az első utcát hagytam el,amikor Josh rám köszönt.
-Szia Tory-
-Szia Josh-mondom megszeppenve-
-Megyünk együtt?kérdezi-
-Persze miért is ne-
Az úton Josh elmesélte,hogy a héten lesz egy tehetségkutató verseny.
-Itt is volnánk-mutat Josh,a hosszúkás épületre-Gyere velem,mert,ha jól tudom,te is utcai tánc,hip-hop és stb..-re jeéenkeztél-
-Igen,igen .
*Ro*
Niall szobájában aludtam az éjszaka,de a földön(HÁLA AZ ÉGNEK),de viszont Niall nem volt sehol,csak egy üzenetet hagyott az ágyon:Kedves Ro!Örülök,hogy meg ismerhettelek,remélem tartani fogjuk a kapcsolatot néha-néha meglátogatlak,de remélem ez kölcsönös is lesz
Puszi Niall.
Ez kedves tőle,de Tory-t mg sem említette ...ez furcsa.
Bemegyek Tory-hoz,hisz még is csak a legjobb barátnőm.
Benyitok a szobájába sehol senki,majd lemegyek ott sincs,akkor hol van?-Kérdeztem magamtól hangosan-
-Suliban-jött a válasz a kanapé felől-
Harry az,úgyhogy nem,szólók hozzá.Várjunk neki nem a gépen kéne lennie?
-Harry te mit keresel még itt?-kérdezem tőle meg-
-Miért hol kéne lennem?-kérdezi ijedten-
-Hát mondjuk Niall mellett a Londoba tartó gépen?-
-Niall visszarepült Londonba?
2012. június 14., csütörtök
Évadzáró és nyító kérdések
Sziasztok megvolt a blogunk 20. fejezete,remélem tetszik.
Úgy gondoltuk,hogy 20 fejezetenként lesznek az évadok.
Ebben a kis részben csak kérdéseket hagyunk bennetek.
Vajon Tory és Ro kapcsolata mindig ilyen marad?
Tory még meddig bírja a "barátságot" Niall-el?
A lányoknak még nincs elegük a fiúkból?
Vajon ha összevesznének,akkor találkoznának még?
Tory szerelmes Niall-be vagy csak az érzéseivel játszik?
Ro az iskola mellett is tud majd Harry-re koncentrálni?
Vajon Zayn bekavar?
Tory megváltozott a balesete óta?
Ro és Niall vajon félreértik a helyzetet?
Vajon a lányok szülei mit szólnak a fiúkhoz?
Ro apukája engedni fogja Harry és Ro kapcsolatát?
Vajon Ro-nak lesz idegzete ahhoz,hogy Tory új"arcát"megszokja?
Az iskola mellett lesz idő a lányok barátságának "ápolására"?
Ro az új iskolában talál barátokat?Ha igen,akkor elhanyagolja Tory-t?Vajon Tory ehhez mit szól?
A többi bandatag mit szól?
Vajon mikor történik meg az A dolog?Meg fog-e történni?
Niall van olyan erős,hogy megbízzon Tory-ban?
-Ro hinni fog Harry-nek?
-Tory és Harry ezt hogy fogja kimagyarázni?
A lányok életük legnehezebb részén vannak túl?!Vagy nem?Életük legnehezebb döntése előtt állnak?
Vajon jól fognak dönteni?
Ennyit a kérdésekről.
Ha tetszik a blog akkor segítsetek abban,hogy minél többen olvassátok.
Puszi Ro és Tory:)
Úgy gondoltuk,hogy 20 fejezetenként lesznek az évadok.
Ebben a kis részben csak kérdéseket hagyunk bennetek.
Vajon Tory és Ro kapcsolata mindig ilyen marad?
Tory még meddig bírja a "barátságot" Niall-el?
A lányoknak még nincs elegük a fiúkból?
Vajon ha összevesznének,akkor találkoznának még?
Tory szerelmes Niall-be vagy csak az érzéseivel játszik?
Ro az iskola mellett is tud majd Harry-re koncentrálni?
Vajon Zayn bekavar?
Tory megváltozott a balesete óta?
Ro és Niall vajon félreértik a helyzetet?
Vajon a lányok szülei mit szólnak a fiúkhoz?
Ro apukája engedni fogja Harry és Ro kapcsolatát?
Vajon Ro-nak lesz idegzete ahhoz,hogy Tory új"arcát"megszokja?
Az iskola mellett lesz idő a lányok barátságának "ápolására"?
Ro az új iskolában talál barátokat?Ha igen,akkor elhanyagolja Tory-t?Vajon Tory ehhez mit szól?
A többi bandatag mit szól?
Vajon mikor történik meg az A dolog?Meg fog-e történni?
Niall van olyan erős,hogy megbízzon Tory-ban?
-Ro hinni fog Harry-nek?
-Tory és Harry ezt hogy fogja kimagyarázni?
A lányok életük legnehezebb részén vannak túl?!Vagy nem?Életük legnehezebb döntése előtt állnak?
Vajon jól fognak dönteni?
Ennyit a kérdésekről.
Ha tetszik a blog akkor segítsetek abban,hogy minél többen olvassátok.
Puszi Ro és Tory:)
első évad/20. Rossz vicc
*Tory*
Bár a világ legjobb érzése volt, soha, de soha nem derülhet ki ez a csók. Semilyen körülmény között nem mondhatjuk el senkinek! Pár pillanattal tovább már indultunk is vissza haza.
*Ro*
Harry-vel most értünk haza. Hát ez a kis incidens Tory-val meg Niall-el, nem volt semmi! Egymás mellett lépnek be a házba, semmi extra, biztos megbeszélték az egészet...ez jó hír!
-Menjünk el valahova! Szórakozni akarok! -ugrik elém Tory-
-Te meg vagy zakkanva? Két napja jöttél ki a kórházból! -válaszolom neki-
-Majd én elkísérem! -ajánlkozik Harry-
-Még mindig nem hiszem, hogy ez jó ötlet, de felnőtt emberek vagytok, azt csináltok amit akartok! -válaszolom félvállról-
-Niall Te is mész? -fordulok Niall-höz, aki elég érdekes arcot vág, levettük, hogy neki sincs semmi kedve ehhez-
Körül-belül 10 perc múlva Tory és Harry már el is indulnak. Én meg kihasználom az alkalmat és kiülök Niall mellé a kertiasztalhoz.
-Niall? Minden rendben? -kérdezem ijedten-
-Ig..NEM! -válaszolja- Tory miért Zayn után érdeklődött amikor felébredt? -folytatja, és szája lefelé görbül-
-Egész bisztos meg volt zavarodva! Nagyon kedvel Téged! -próbálom nyugtatgatni-
Még vagy két óráig beszélgettünk, próbáltam nyugtatgatni, szegény teljesen össze van zavarodva. Amikor egyszercsak Tory lép be totál részegen...
-Hali skacok! -dönti be az ajtót és visító hangon kiabál-
-Uram isten! -fogom meg a fejemet- Hol van Harry? -kérdezem mit sem sejtve-
-Hát..izé..egy ideig együtt voltunk, aztán olyan West Balkános sztorivá vátl az egész...tudod mint magyarországon...-mondja még mindig vihogva-
Először azt hittem, hogy csak viccel, aztán mikor Harry 10 perc múlva sem jött meg, kezdtem ideges lenni. Most mit csináljak? Most mit csináljak? -hajtogatom és fel-alá járkálok a nappaliban- Hívom a rendőrséget! -döntöm el hangosan gondolkozva- Már tárcsázom a rendőrség számát, mikor Tory hangosan felröhög és az arcomba vágja hogy: Szííííííívtaaaaad!!!!! Majd Harry zakatol le a lépcsőről.
Először csak tátott szájjal ledöbbenve állok, aztán lassan felmegy bennem a pumpa:
-Komolyan Ti nem vagytok normálisak! Tory-t mégcsak megértem, Ő mindig is gyagyás volt, de Te...Azt hittem ennél kicsit érettebb vagy! -fordulok Harry-hez-
-Jó nyugi csak vicc volt! -közelít felém Harry-
Csak ellököm magamtól és folytatom a kiakadást:
-Vicc? Hát nem volt vicces! De ez most az lesz! -és hangom cinikusra vált- Szórakozzunk? Jó rendben! -majd felfutok a szobájába megfogom néhány cuccát és kiszórom a kertbe- Camping-ezzél...-szívesen hozzá tettem volna hogy "hülye gyerek" de tudom magam tűrtőztetni bármennyire is ideges vagyok- Majd felrohanok a szobámba és bevágom az ajtót.
*Tory*
Ro nagyon felkapta a vizet és bár az én ötletem volt Harry-t bűnteti. Szegény Harry, most szedi össze a cuccait a kertben. Befelé jön és felmegy Ro szobájához...bekopog...
-Ro! Beszéljük meg! -kérleli-
Mi Niall-el a lépcső aljánál figyeljük a történéseket.
-Ro? Ro? -erőlködik még mindig Harry-
De semmi...Ro mégcsak válaszra sem méltatja. Tipikusan Ro! Különösen utálja ha hülyének nézik...most pont ez történt...Harry két kezét az ajtófélfára támasztaja, fejét pedig az ajtóra hajtja.
-Most jobb ha hagyjuk Őket! -fordul hozzám Niall-
Ezzel a lendülettel el is indulunk a konyhába. Niall-le megkajáltunk, mint barát vacsorázik a baráttal. Majd elindultunk fel a szobáninkba, de észre veszem hogy Harry Ro szobájának ajtaja elött ül.
-Harry? -nézek rá érdekesen-
-Jobb lesz ha kinnt alszom, sátorban...-szólal meg csalódottan-
-Te jól vagy? dehogy alszol kint!
Kérdően néz rám, de én csak leráncigálom a nappaliba, előveszek néhány karton meg krepp papírt és elkezdünk gyártani egy "Harry bábut", amit aztán ki is viszünk a már felállított sátorba.
-És most? -kérdezi-
-Hát...nem tudom...-majd besétálunk a házba-
*Ro*
Reggel 10 óra van. Egész este nem tudtam aludni, mert bűntudatom volt...nem is tudom hogy miért nekem, mert hát...mindegy is...Felöltözök és lemegyek a konyhába, készítek valami reggelit. Tojásrántotta, friss zöldségek, pirítos, narancslé, gyümölcssaláta, így mindenkinek a kedvére teszek. Mi a ...? Harry komolyan kint aludt? Inkább megnézem. Ahogy kiérke, elhúzom a sátor "ajtaját" de senki sincs bent. Uram isten, haza ment! Ne! Ne! Ne! Bármennyire is felbosszantott tegnap, nem akartam hogy haza menjen! Basszus! -kapok a fejemhez- Befutok a házba és felsprintelek Niall szobájába. Ő még itt van...Akkor...most mi van? Egyedül ment el?
*Tory*
Hmmm-nyújtózok nagyot kényelmes puha ágyamon- 10 óra van, fel kéne kelni...Ahogy ezt gondoltam lábam már súrolja is a padlót és a fürőm felé veszem az irányt. Hajamat felkötöm és már a zuhanyzókabinba is lépek. Bár a fürdőmbe kád is van, most felé sem néztem, mert reggel sosem szokatm fürdeni. Kellems meleg víz folyik a zuhanyrózsából, már szinte kedvem lenne dalolni...Bakker!!!! Most esik le, hogy az este Harry a kádamban aludt, én meg itt zuhanyozgatok teljes leki nyugalommal...bakker...bakker...Pánikomból Harry zökkent ki:
-Tory? Gondolom...Ühmmm....Jó reggelt!
-Harry....Ömmm...adnál egy törölközőt?
-Persze!
Miután Harry előkapart nekem egy törölközőt, magam köré csavartam és Harry után kiléptem a fürdőből...amikor:
-Tory? Ébren vagy? -lép be Niall- Mi a...?? -lepődik meg-
De ez még mindig nem elég...
-Tory segíts Har...-lép be Ro, akinek a szava ugyanúgy elakad mint Niallnek-
Most hogy a francba fogjuk magunkat kimagyarázni? Ezt elcsesztük...
Bár a világ legjobb érzése volt, soha, de soha nem derülhet ki ez a csók. Semilyen körülmény között nem mondhatjuk el senkinek! Pár pillanattal tovább már indultunk is vissza haza.
*Ro*
Harry-vel most értünk haza. Hát ez a kis incidens Tory-val meg Niall-el, nem volt semmi! Egymás mellett lépnek be a házba, semmi extra, biztos megbeszélték az egészet...ez jó hír!
-Menjünk el valahova! Szórakozni akarok! -ugrik elém Tory-
-Te meg vagy zakkanva? Két napja jöttél ki a kórházból! -válaszolom neki-
-Majd én elkísérem! -ajánlkozik Harry-
-Még mindig nem hiszem, hogy ez jó ötlet, de felnőtt emberek vagytok, azt csináltok amit akartok! -válaszolom félvállról-
-Niall Te is mész? -fordulok Niall-höz, aki elég érdekes arcot vág, levettük, hogy neki sincs semmi kedve ehhez-
Körül-belül 10 perc múlva Tory és Harry már el is indulnak. Én meg kihasználom az alkalmat és kiülök Niall mellé a kertiasztalhoz.
-Niall? Minden rendben? -kérdezem ijedten-
-Ig..NEM! -válaszolja- Tory miért Zayn után érdeklődött amikor felébredt? -folytatja, és szája lefelé görbül-
-Egész bisztos meg volt zavarodva! Nagyon kedvel Téged! -próbálom nyugtatgatni-
Még vagy két óráig beszélgettünk, próbáltam nyugtatgatni, szegény teljesen össze van zavarodva. Amikor egyszercsak Tory lép be totál részegen...
-Hali skacok! -dönti be az ajtót és visító hangon kiabál-
-Uram isten! -fogom meg a fejemet- Hol van Harry? -kérdezem mit sem sejtve-
-Hát..izé..egy ideig együtt voltunk, aztán olyan West Balkános sztorivá vátl az egész...tudod mint magyarországon...-mondja még mindig vihogva-
Először azt hittem, hogy csak viccel, aztán mikor Harry 10 perc múlva sem jött meg, kezdtem ideges lenni. Most mit csináljak? Most mit csináljak? -hajtogatom és fel-alá járkálok a nappaliban- Hívom a rendőrséget! -döntöm el hangosan gondolkozva- Már tárcsázom a rendőrség számát, mikor Tory hangosan felröhög és az arcomba vágja hogy: Szííííííívtaaaaad!!!!! Majd Harry zakatol le a lépcsőről.
Először csak tátott szájjal ledöbbenve állok, aztán lassan felmegy bennem a pumpa:
-Komolyan Ti nem vagytok normálisak! Tory-t mégcsak megértem, Ő mindig is gyagyás volt, de Te...Azt hittem ennél kicsit érettebb vagy! -fordulok Harry-hez-
-Jó nyugi csak vicc volt! -közelít felém Harry-
Csak ellököm magamtól és folytatom a kiakadást:
-Vicc? Hát nem volt vicces! De ez most az lesz! -és hangom cinikusra vált- Szórakozzunk? Jó rendben! -majd felfutok a szobájába megfogom néhány cuccát és kiszórom a kertbe- Camping-ezzél...-szívesen hozzá tettem volna hogy "hülye gyerek" de tudom magam tűrtőztetni bármennyire is ideges vagyok- Majd felrohanok a szobámba és bevágom az ajtót.
*Tory*
Ro nagyon felkapta a vizet és bár az én ötletem volt Harry-t bűnteti. Szegény Harry, most szedi össze a cuccait a kertben. Befelé jön és felmegy Ro szobájához...bekopog...
-Ro! Beszéljük meg! -kérleli-
Mi Niall-el a lépcső aljánál figyeljük a történéseket.
-Ro? Ro? -erőlködik még mindig Harry-
De semmi...Ro mégcsak válaszra sem méltatja. Tipikusan Ro! Különösen utálja ha hülyének nézik...most pont ez történt...Harry két kezét az ajtófélfára támasztaja, fejét pedig az ajtóra hajtja.
-Most jobb ha hagyjuk Őket! -fordul hozzám Niall-
Ezzel a lendülettel el is indulunk a konyhába. Niall-le megkajáltunk, mint barát vacsorázik a baráttal. Majd elindultunk fel a szobáninkba, de észre veszem hogy Harry Ro szobájának ajtaja elött ül.
-Harry? -nézek rá érdekesen-
-Jobb lesz ha kinnt alszom, sátorban...-szólal meg csalódottan-
-Te jól vagy? dehogy alszol kint!
Kérdően néz rám, de én csak leráncigálom a nappaliba, előveszek néhány karton meg krepp papírt és elkezdünk gyártani egy "Harry bábut", amit aztán ki is viszünk a már felállított sátorba.
-És most? -kérdezi-
-Hát...nem tudom...-majd besétálunk a házba-
*Ro*
Reggel 10 óra van. Egész este nem tudtam aludni, mert bűntudatom volt...nem is tudom hogy miért nekem, mert hát...mindegy is...Felöltözök és lemegyek a konyhába, készítek valami reggelit. Tojásrántotta, friss zöldségek, pirítos, narancslé, gyümölcssaláta, így mindenkinek a kedvére teszek. Mi a ...? Harry komolyan kint aludt? Inkább megnézem. Ahogy kiérke, elhúzom a sátor "ajtaját" de senki sincs bent. Uram isten, haza ment! Ne! Ne! Ne! Bármennyire is felbosszantott tegnap, nem akartam hogy haza menjen! Basszus! -kapok a fejemhez- Befutok a házba és felsprintelek Niall szobájába. Ő még itt van...Akkor...most mi van? Egyedül ment el?
*Tory*
Hmmm-nyújtózok nagyot kényelmes puha ágyamon- 10 óra van, fel kéne kelni...Ahogy ezt gondoltam lábam már súrolja is a padlót és a fürőm felé veszem az irányt. Hajamat felkötöm és már a zuhanyzókabinba is lépek. Bár a fürdőmbe kád is van, most felé sem néztem, mert reggel sosem szokatm fürdeni. Kellems meleg víz folyik a zuhanyrózsából, már szinte kedvem lenne dalolni...Bakker!!!! Most esik le, hogy az este Harry a kádamban aludt, én meg itt zuhanyozgatok teljes leki nyugalommal...bakker...bakker...Pánikomból Harry zökkent ki:
-Tory? Gondolom...Ühmmm....Jó reggelt!
-Harry....Ömmm...adnál egy törölközőt?
-Persze!
Miután Harry előkapart nekem egy törölközőt, magam köré csavartam és Harry után kiléptem a fürdőből...amikor:
-Tory? Ébren vagy? -lép be Niall- Mi a...?? -lepődik meg-
De ez még mindig nem elég...
-Tory segíts Har...-lép be Ro, akinek a szava ugyanúgy elakad mint Niallnek-
Most hogy a francba fogjuk magunkat kimagyarázni? Ezt elcsesztük...
2012. június 13., szerda
első évad/19.Csak barátok?!
*Tory*
A szobámba rohantam és lefürödtem megmostam a hajamat,majd lenéztem valami kajáért.
Visszamentem a szobámba és bekapcsoltam a gépet.Elkezdtem nézni egy filmet,majd a ruhás szekrényem elé álltam és valami "játszós"ruhát kerestem magamnak.Majd visszamentem a laptopomhoz.
*Ro*
Fentről hangos síkítást hallunk Harry-vel ,felrohanunk az emeletre Tory szobájába.
Tory Niall-höz mindenféle dolgot vagdosot pl,:vekker,fésű,szemüveg,DVD és kiabálta,hogy:betörő!
Tory-nak elmagyaráztuk,hogy ő nem betörő ,hanem Niall és szerintem hirtelen derengeni kezdett Tory-nak minden,mert a szeme könnybe lábadt és csak annyit mondott:Magunkra hagynátok?
*Tory*
Itt ülök Niall-el egy szobába,akivel még 3napja egy légtérben sem tudtam volna lenni
-Tory,sajnálom,amin keresztül kellett menned-monda és megfogta a kezemet és a szívemhez tette-
-Tudom,hogy darabokra törtem belül,de nekem csak-fejezte volna be ha nem vágok a szavába-
-Attól,hogy ilyeneket mondasz nem törsz meg és ne várd azt,hogy a nyakadba boruljak azok után,amit a fejemhez vagdostál-mondtam könnyes szemmel-
-Sajnálom,sajnálom-esedezett a bocsánatomért-
-Niall azt hiszem,az lesz a legjobb,ha-itt még erős voltam megtudtam állni,hogy ne sírjak-elfelejtjük egymást-és elsírom magam Niall magához húz és megölel majd a fülembe súgja:Ha te ezt szeretnéd.Majd szembe fordultam vele és mélyen a szemébe néztem az ő arca egyre csak közeledik.
-Nem,nem kínozhatsz-suttogta-Magadat sem-
-Niall!ne fájdítsd tovább a szívemet-könyörögtem-
-Tory,te sem rejtheted el az érzéseidet és én sem,de ha te Zayn-nel vagy boldog akkor jó én nem állok kettőtök közé-mondta szomorúan-
Mi honnét vette,hogy van valami Zayn-nel közöttünk?Mindegy.
-Niall,most lemegyünk a többiekhez,két nagyon jó barátként-mondtam és az ajtó felé indultam.
Lementünk Roékhoz,akik éppen a medencében lubickoltak.
-Sziasztok jó látni hogy boldog vagy Torykám-mondta kedves barátnőm-
-Éhes vagyok-szólatunk meg egyszerre Niall-el-
-Nincs itthon kaja,hisz nemrég jöttünk,úgyhogy el kell mennetek valahova-mondta Ro-
-Oké,de hova menjünk barátom-tettem fel a kérdést Niall-nek,aki csak egy erőltetett mosollyal válaszolt-
Elindultunk Bostonban ,ahol még életembe nem is voltam.
-Niall,te itt megvársz,én be megyek és megveszem a kaját-mondtam és bementem az étterembe
-Szia Tory-köszönt rám valaki-
-Szia ....Josh ugye?
-Igen,igen ,hogy érzed magad?-kérdezősködött-
-Köszönöm,jól,de most megyek,mert már várnak rám kint-és elindultam az ajtó fele-
-Tory,jövőre osztálytársak leszünk-
Visszamentünk Niall-el a házba leültünk és megkajáltunk.
Még csak ma jöttem ki a kórházból és nagyon fáradt voltam,úgyhogy felmentem a szobámba szó nélkül.
Fekszem az ágyon valaki egyszer csak benyit:
-Aludhatok melletted?-kérdezte Niall-
-Niall a barátok nem alszanak egymás mellett-okítottam ki,de Niall olyan,mint egy kis gyerek,úgyhogy mondhattam neki,de ő akkor is befeküdt mellém,.
Meg kell jegyeznem FURCSA BARÁTSÁG A MIENK.
Reggel mikor felkeltem Niall,már nem volt mellettem,gyorsan felöltöztem és lementem a többiekhez.
-Jó reggelt álomszuszék-köszöntött Harry-
*Ro*
Megreggeliztünk,majd Harry felvetette,hogy menjünk el sétálni.
Valami bostoni parkba elmentünk sétálni én kézen fogva sétáltam Harry-vel Tory és Niall pedig csak egymás mellett mentek,majd körbe vettek minket a a riporterek először engem és Harry-t kezdtek el faggatni.
-Ti most együtt vagytok?-kérdezte a sok közül valamelyik-
-Igen,Ro-val nagyon boldogok vagyunk együtt-válaszolt Harry-
Amitől a legjobban féltem,hogy ha ezt megkérdezik Tory-tól és Niall-től,akkor Tory,hogy fog rá reagálni-
-Tory hallottuk,hogy kórházba kerültél,jobban vagy már?-kérdezte egy női riporter-
-Igen köszönöm,már jobban a barátaim segítsége nélkül nem ment volna-válaszolta határozottan-
-Niall!Igaz,hogy Londonból utazott ide amikor megtudta mi történt szerelmével?-kérdezte egy férfi riporter-
-Igen,de Tory-val csak barátok vagyunk-mondta kissé szomorúan-
-Mikor lett vége a kapcsolatuknak és hogyan?Ki akarta ezt?-bolygatták tovább ezt a kényes témát-
Tory-ra nézve azt láttam,hogy másodpercek kérdése,hogy ideg összeroppanást kap vagy valami más baja lesz.
*Tory *
A kérdésekkel felidézték bennem azokat a sebeket felsérteni,amik még frissek voltak.
Nem bírtam tovább és futásnak eredtem,szaladt ameddig bírtam és amerre láttam.
Nem tudtam mit érzek.Sírhatnékom volt.
-Tory,jól vagy,amúgy nagyon gyorsan futsz-kapkodott a levegő után Niall-
-Nem,Niall én ezt nem bírom-mondtam és oda bújtam Niall-höz -
-Tory,nyugi rendben lesz minden-majd az arcomat az ővé felé fordítottam és közelített az ajkával az enyémhez.
Megtörtént megcsókoltuk egymást,a szívemet most nem fájdalom,hanem boldogság töltötte el.A világ legjobb érzése volt.
A szobámba rohantam és lefürödtem megmostam a hajamat,majd lenéztem valami kajáért.
Visszamentem a szobámba és bekapcsoltam a gépet.Elkezdtem nézni egy filmet,majd a ruhás szekrényem elé álltam és valami "játszós"ruhát kerestem magamnak.Majd visszamentem a laptopomhoz.
*Ro*
Fentről hangos síkítást hallunk Harry-vel ,felrohanunk az emeletre Tory szobájába.
Tory Niall-höz mindenféle dolgot vagdosot pl,:vekker,fésű,szemüveg,DVD és kiabálta,hogy:betörő!
Tory-nak elmagyaráztuk,hogy ő nem betörő ,hanem Niall és szerintem hirtelen derengeni kezdett Tory-nak minden,mert a szeme könnybe lábadt és csak annyit mondott:Magunkra hagynátok?
*Tory*
Itt ülök Niall-el egy szobába,akivel még 3napja egy légtérben sem tudtam volna lenni
-Tory,sajnálom,amin keresztül kellett menned-monda és megfogta a kezemet és a szívemhez tette-
-Tudom,hogy darabokra törtem belül,de nekem csak-fejezte volna be ha nem vágok a szavába-
-Attól,hogy ilyeneket mondasz nem törsz meg és ne várd azt,hogy a nyakadba boruljak azok után,amit a fejemhez vagdostál-mondtam könnyes szemmel-
-Sajnálom,sajnálom-esedezett a bocsánatomért-
-Niall azt hiszem,az lesz a legjobb,ha-itt még erős voltam megtudtam állni,hogy ne sírjak-elfelejtjük egymást-és elsírom magam Niall magához húz és megölel majd a fülembe súgja:Ha te ezt szeretnéd.Majd szembe fordultam vele és mélyen a szemébe néztem az ő arca egyre csak közeledik.
-Nem,nem kínozhatsz-suttogta-Magadat sem-
-Niall!ne fájdítsd tovább a szívemet-könyörögtem-
-Tory,te sem rejtheted el az érzéseidet és én sem,de ha te Zayn-nel vagy boldog akkor jó én nem állok kettőtök közé-mondta szomorúan-
Mi honnét vette,hogy van valami Zayn-nel közöttünk?Mindegy.
-Niall,most lemegyünk a többiekhez,két nagyon jó barátként-mondtam és az ajtó felé indultam.
Lementünk Roékhoz,akik éppen a medencében lubickoltak.
-Sziasztok jó látni hogy boldog vagy Torykám-mondta kedves barátnőm-
-Éhes vagyok-szólatunk meg egyszerre Niall-el-
-Nincs itthon kaja,hisz nemrég jöttünk,úgyhogy el kell mennetek valahova-mondta Ro-
-Oké,de hova menjünk barátom-tettem fel a kérdést Niall-nek,aki csak egy erőltetett mosollyal válaszolt-
Elindultunk Bostonban ,ahol még életembe nem is voltam.
-Niall,te itt megvársz,én be megyek és megveszem a kaját-mondtam és bementem az étterembe
-Szia Tory-köszönt rám valaki-
-Szia ....Josh ugye?
-Igen,igen ,hogy érzed magad?-kérdezősködött-
-Köszönöm,jól,de most megyek,mert már várnak rám kint-és elindultam az ajtó fele-
-Tory,jövőre osztálytársak leszünk-
Visszamentünk Niall-el a házba leültünk és megkajáltunk.
Még csak ma jöttem ki a kórházból és nagyon fáradt voltam,úgyhogy felmentem a szobámba szó nélkül.
Fekszem az ágyon valaki egyszer csak benyit:
-Aludhatok melletted?-kérdezte Niall-
-Niall a barátok nem alszanak egymás mellett-okítottam ki,de Niall olyan,mint egy kis gyerek,úgyhogy mondhattam neki,de ő akkor is befeküdt mellém,.
Meg kell jegyeznem FURCSA BARÁTSÁG A MIENK.
Reggel mikor felkeltem Niall,már nem volt mellettem,gyorsan felöltöztem és lementem a többiekhez.
-Jó reggelt álomszuszék-köszöntött Harry-
*Ro*
Megreggeliztünk,majd Harry felvetette,hogy menjünk el sétálni.
Valami bostoni parkba elmentünk sétálni én kézen fogva sétáltam Harry-vel Tory és Niall pedig csak egymás mellett mentek,majd körbe vettek minket a a riporterek először engem és Harry-t kezdtek el faggatni.
-Ti most együtt vagytok?-kérdezte a sok közül valamelyik-
-Igen,Ro-val nagyon boldogok vagyunk együtt-válaszolt Harry-
Amitől a legjobban féltem,hogy ha ezt megkérdezik Tory-tól és Niall-től,akkor Tory,hogy fog rá reagálni-
-Tory hallottuk,hogy kórházba kerültél,jobban vagy már?-kérdezte egy női riporter-
-Igen köszönöm,már jobban a barátaim segítsége nélkül nem ment volna-válaszolta határozottan-
-Niall!Igaz,hogy Londonból utazott ide amikor megtudta mi történt szerelmével?-kérdezte egy férfi riporter-
-Igen,de Tory-val csak barátok vagyunk-mondta kissé szomorúan-
-Mikor lett vége a kapcsolatuknak és hogyan?Ki akarta ezt?-bolygatták tovább ezt a kényes témát-
Tory-ra nézve azt láttam,hogy másodpercek kérdése,hogy ideg összeroppanást kap vagy valami más baja lesz.
*Tory *
A kérdésekkel felidézték bennem azokat a sebeket felsérteni,amik még frissek voltak.
Nem bírtam tovább és futásnak eredtem,szaladt ameddig bírtam és amerre láttam.
Nem tudtam mit érzek.Sírhatnékom volt.
-Tory,jól vagy,amúgy nagyon gyorsan futsz-kapkodott a levegő után Niall-
-Nem,Niall én ezt nem bírom-mondtam és oda bújtam Niall-höz -
-Tory,nyugi rendben lesz minden-majd az arcomat az ővé felé fordítottam és közelített az ajkával az enyémhez.
Megtörtént megcsókoltuk egymást,a szívemet most nem fájdalom,hanem boldogság töltötte el.A világ legjobb érzése volt.
első évad/18. Teljes pánik
*Ro*
Szó szerint nem tudok megszólalni, mert nem Zayn áll velem szemben hanem Harry és Niall. Fogalmam sincs hogy most mit kellene reagálnom.
-Ti meg mit kerestek itt? -kérdezem ledöbbenve-
-Hallottuk, hogy Tory kórházba került és...-szólal meg Niall-
-Jó, figyelj Niall, megértem, de Tory-nak nagyon nics szüksége most Rád..-vágok a szavába idegesen-
-És Te? -fordulok Harry felé, és hangom magremeg-
-Gondoltam segíthetnék...-válaszolja bátortalanul-
-Miért nehezíted meg a dolgot? -kérdezem lehajtott fejjel, fájdalmasan...de a választ meg sem várva összeszedem magam-
-10 perc múlva indul egy gép Londonba. -fordulok a kijezlző felé-
Majd hátat fordítok nekik és elindulok, de két lépés után Niall elém lép:
-Kérlek Ro! Nem hagyhatom itt...-kérlel fájdalmasan-
-Én meg nem foglak itt hagyni! -fogja meg hátúlról a kezemet Harry-
Tudom...életem legrosszabb döntését hoztam meg mikor a két fiúval indultam a házunkhoz. Kinyitottam az ajtót majd bekísértem őket a két vendégszobába. Nem sokat időztünk, el is indultunk a kórházba. Beléptem a kórterembe, a két fiú pedig utánam. Niall ahogy meglátta Tory-t lesokkolódott, nem mert 2 méternél közelebb menni hozzá, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy ez mind az Ő hibája, majd nem bírta tovább és kiviharzott. Harry-re néztem, Ő egy bíztató mosolyt intézett felém majd követte Niall-t. Most itt ülök a kómában lévő barátnőm mellett és csak gondolkozok, gondolkozok és szép lassan rájövök hogy ez csak részben Niall hibája, mert én meg nem kísértem el...szóval ez az egész részben az én hibám is....
Csak bámulok ki az ablakon. A gépek csipognak: pi..pi..pi..pi..piiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii...Jézusom Tory szíve leállt...Felpattanok kirohanok a folyosóra és orvosért üvöltök. Pár másodpercen bellül jön egy orvos akit több nővér követ. Tory-t egyből átviszik a műtőbe. Kétségbeesetten állok és bámulok a műtő felé, amikor Niall és Harry ugrik elém:
-Mi történt? -kérdezi kétségbeesve Niall-
-Tory-nak leált a szíve...egyből átvitték a műtőbe....-válaszolom pánikolva-
Nem bírom tovább: a mellettem álló Harry mellkasába bújok és zokogva motyogom: Ő a legjobb barátnőm szinte e testvérem nem bírnám ki ha...Harry szorosan megölel és nyugtatgat: Nem lesz semmi baj...jól lesz...nyugodj meg! Szavai nyugtató hatással vannak idegeimre...de ugyanez nem mondható el a teljes pánikban lévő Niall-re. Minden az én hibám...miért nem vigyáztam Rá?...sosem fog megbocsájtani...sosem tudom neki elmondani személyesen, hogy szeretem...miért vagyok ekkora hülye? -hajtogatja folyamatosan körbe körbe járkálva-
*Pár órával később*
Kijön az orvos a műtőből, mi pedig egyből megrohamozzuk.
-Lehet már valamit tudni? -kérdezi Harry, mert hármunk közül Ő van a legjobb állapotban-
-Nem ritka dolog, a szívmegállás kómásoknál, de nem is gyakori...a kisasszony állapotát próbáljuk stabilizálni, ezért nem lenne jó ha felzaklatnák...nem kizárt dolog a gyenge amnézia sem. -közli nyersen az orvos-
-Be mehetnénk hozzá? -kérdezem remegő hangon-
-Igen, de ne maradjanak sokáig! -köti ki a doktor-
Ahogy meghallottuk már futottunk is be a szobába. Mikor beértünk Niall egyből Toryhoz rohant, megfogta a kezét és folyamatosan a bocsánatáért esedezett. Én ledöbbenve állok a háttérben Harry pedig mellettem. Lelülünk a háttérben elhejezett fotelbe. Hátra hajtom a fejem és a plafont fürkészem, de a szemem sarkából látom hogy Harry engem figyel...egy percre sem veszi le rólam a szemét. Niall nagyon ideges, és nem sok kell hozzá, hogy én is az legyek...amikor...Tory ébredezik...
-Zayn? Zayn? -kérdezi halkan, amit már Harry és én is észre veszünk-
-Zayn?! -kérdezi hirtelen felindultságból Niall-
Néma csend. Niall feláll és kiviharzik. Én meg rögtön oda rohanok Tory-hoz. Boldogan ölel meg miközben felül, maj értetlenkedve kérdezi, hogy ki az a fiú ott a háttérben. A gyenge amnézia bekövetkezett...Most mit mondjak neki, hogy mégis kicsoda Harry?
-Ő...Ő itt...Ő itt a barátom Harry! -nyökögöm, majd hátra fordulva Harry-re nézek, akinek az árcon még soha nem látott boldogságot vélek felfedezni-
Harry felém rohan, megcsókol, majd hatalmas mosollyal az árcán távozik azzal az indokkal, hogy megkeresi Niall-t. Ennek örültem, mert így az elejétő a végéig elmeséltem Tory-nak mindent.
*Tory*
*Két nap múlva*
Végre! Kiengednek a kórházból...már várom, hogy haza mehessek az újonnan kapott házunkba.
-Szia! Készen állsz? -jön be az ajtón Ro Harry-vel-
-Igen! Végre haza mehetek! -pattanok ki a kórházi ágyból-
Harry segített kicipelni a cucaimat, majd mikor haza értünk egyből a szobámba rohantam és ...
Szó szerint nem tudok megszólalni, mert nem Zayn áll velem szemben hanem Harry és Niall. Fogalmam sincs hogy most mit kellene reagálnom.
-Ti meg mit kerestek itt? -kérdezem ledöbbenve-
-Hallottuk, hogy Tory kórházba került és...-szólal meg Niall-
-Jó, figyelj Niall, megértem, de Tory-nak nagyon nics szüksége most Rád..-vágok a szavába idegesen-
-És Te? -fordulok Harry felé, és hangom magremeg-
-Gondoltam segíthetnék...-válaszolja bátortalanul-
-Miért nehezíted meg a dolgot? -kérdezem lehajtott fejjel, fájdalmasan...de a választ meg sem várva összeszedem magam-
-10 perc múlva indul egy gép Londonba. -fordulok a kijezlző felé-
Majd hátat fordítok nekik és elindulok, de két lépés után Niall elém lép:
-Kérlek Ro! Nem hagyhatom itt...-kérlel fájdalmasan-
-Én meg nem foglak itt hagyni! -fogja meg hátúlról a kezemet Harry-
Tudom...életem legrosszabb döntését hoztam meg mikor a két fiúval indultam a házunkhoz. Kinyitottam az ajtót majd bekísértem őket a két vendégszobába. Nem sokat időztünk, el is indultunk a kórházba. Beléptem a kórterembe, a két fiú pedig utánam. Niall ahogy meglátta Tory-t lesokkolódott, nem mert 2 méternél közelebb menni hozzá, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy ez mind az Ő hibája, majd nem bírta tovább és kiviharzott. Harry-re néztem, Ő egy bíztató mosolyt intézett felém majd követte Niall-t. Most itt ülök a kómában lévő barátnőm mellett és csak gondolkozok, gondolkozok és szép lassan rájövök hogy ez csak részben Niall hibája, mert én meg nem kísértem el...szóval ez az egész részben az én hibám is....
Csak bámulok ki az ablakon. A gépek csipognak: pi..pi..pi..pi..piiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii...Jézusom Tory szíve leállt...Felpattanok kirohanok a folyosóra és orvosért üvöltök. Pár másodpercen bellül jön egy orvos akit több nővér követ. Tory-t egyből átviszik a műtőbe. Kétségbeesetten állok és bámulok a műtő felé, amikor Niall és Harry ugrik elém:
-Mi történt? -kérdezi kétségbeesve Niall-
-Tory-nak leált a szíve...egyből átvitték a műtőbe....-válaszolom pánikolva-
Nem bírom tovább: a mellettem álló Harry mellkasába bújok és zokogva motyogom: Ő a legjobb barátnőm szinte e testvérem nem bírnám ki ha...Harry szorosan megölel és nyugtatgat: Nem lesz semmi baj...jól lesz...nyugodj meg! Szavai nyugtató hatással vannak idegeimre...de ugyanez nem mondható el a teljes pánikban lévő Niall-re. Minden az én hibám...miért nem vigyáztam Rá?...sosem fog megbocsájtani...sosem tudom neki elmondani személyesen, hogy szeretem...miért vagyok ekkora hülye? -hajtogatja folyamatosan körbe körbe járkálva-
*Pár órával később*
Kijön az orvos a műtőből, mi pedig egyből megrohamozzuk.
-Lehet már valamit tudni? -kérdezi Harry, mert hármunk közül Ő van a legjobb állapotban-
-Nem ritka dolog, a szívmegállás kómásoknál, de nem is gyakori...a kisasszony állapotát próbáljuk stabilizálni, ezért nem lenne jó ha felzaklatnák...nem kizárt dolog a gyenge amnézia sem. -közli nyersen az orvos-
-Be mehetnénk hozzá? -kérdezem remegő hangon-
-Igen, de ne maradjanak sokáig! -köti ki a doktor-
Ahogy meghallottuk már futottunk is be a szobába. Mikor beértünk Niall egyből Toryhoz rohant, megfogta a kezét és folyamatosan a bocsánatáért esedezett. Én ledöbbenve állok a háttérben Harry pedig mellettem. Lelülünk a háttérben elhejezett fotelbe. Hátra hajtom a fejem és a plafont fürkészem, de a szemem sarkából látom hogy Harry engem figyel...egy percre sem veszi le rólam a szemét. Niall nagyon ideges, és nem sok kell hozzá, hogy én is az legyek...amikor...Tory ébredezik...
-Zayn? Zayn? -kérdezi halkan, amit már Harry és én is észre veszünk-
-Zayn?! -kérdezi hirtelen felindultságból Niall-
Néma csend. Niall feláll és kiviharzik. Én meg rögtön oda rohanok Tory-hoz. Boldogan ölel meg miközben felül, maj értetlenkedve kérdezi, hogy ki az a fiú ott a háttérben. A gyenge amnézia bekövetkezett...Most mit mondjak neki, hogy mégis kicsoda Harry?
-Ő...Ő itt...Ő itt a barátom Harry! -nyökögöm, majd hátra fordulva Harry-re nézek, akinek az árcon még soha nem látott boldogságot vélek felfedezni-
Harry felém rohan, megcsókol, majd hatalmas mosollyal az árcán távozik azzal az indokkal, hogy megkeresi Niall-t. Ennek örültem, mert így az elejétő a végéig elmeséltem Tory-nak mindent.
*Tory*
*Két nap múlva*
Végre! Kiengednek a kórházból...már várom, hogy haza mehessek az újonnan kapott házunkba.
-Szia! Készen állsz? -jön be az ajtón Ro Harry-vel-
-Igen! Végre haza mehetek! -pattanok ki a kórházi ágyból-
Harry segített kicipelni a cucaimat, majd mikor haza értünk egyből a szobámba rohantam és ...
2012. június 12., kedd
első évad/17.Hogy mi?
*Ro*
-A kórházból hívom ugyanis Tory-t hajnalban a mentő hozta be-
Leraktam a telefont és rohantam a kórházhoz,ahogy tudtam.
Beértem a kórházba a recepción megkérdeztem,hogy hol találom a barát nőmet,és szaladt is a lifthez.
Itt van 3.Szint 232-as terem a nő vér pont jött ki Tory szobájából.
-Jó napot !Ro kisasszony?-köszöntött a nővér-
-Igen,hogy van Tory vagy mi a baja-tettem fel a kérdéseket sorba-
-Igen a baját,még nem tudjuk,de sajnos kómába esett-mondta elég komolyan-
-Úr isten,bemehetek hozzá?-idegeskedem-
Meg sem vártam a válasz,hanem berontottam a szobába és Tory ágyára borultam.
-Tory,ne csináld ezt!Ne ne-beszéltem a némán fekvő Tory-hoz akinek csak a szívverését hallottam vissza a gépen-
-Ez is az én hibám,mert megint magára hagytam-mondta és közben Tory kezét szorongattam
Csak ültem némán és néztem Tory-t,amikor megcsörrent a telefonom,Zayn az:
-Szia Ro csak azért hívlak,hogy megkérdezzem,hogy minden rendbe van-e-mondta nyugodt hangon-
-Szia Zayn,-remegő hangon szóltam bele a kagylóba-Tory kórházba került-folytattam tovább és elsírtam magam-
-Mi,hogy mi holnap azonnal utánatok repülök,hol vagy?-kérdezte idegesen-
-Lediktáltam neki az utcát és az épület nevét,ja és Zayn lehet egy kérésem?-
-Mondjad persze-
-Niall és Harry ne jöjjön-
-Jó jó akkor holnap a reptéren találkozunk 9 kor száll le a repülő-mondta és lerakta a kagylót-
-Lemegyek valami kajáért-mondtam Tory-nak mintha tudna válaszolni-
Kiléptem a szobából a nővér jött velem szembe és közölte velem hogy Tory még egy ideig nem fog felébredni és,ha felébred valószínűleg össze lesz zavarodva.
Lementem a földszintre és az automata elé álltam,gyors vettem magamnak egy csokit és colát.
Visszamentem Tory szobájába,amikor eszembe jutott,hogy lehet hogy szólni kéne anyáéknak.
Nem,nem,hisz ők most valahol Ausztráliában élvezik a napsütést.Este 11 körül járhatott,amikor 2 fiú jött be a szobába.
-Szia Tory-hoz jöttünk-hangzott a z ajtóból-
-Sziasztok!Ro vagyok Tory legjobb barátnője-mondtam álmosan-
-Én Josh vagyok ő pedig Chris velünk volt tegnap Tory-mondta az egyik srác-
-Hogy mi és mit csináltatok vele,hogy ez történt-estem nekik-
-Hát tudod Tory valami srácról beszélt,aztán elvittük egy medencés buliba ott elég rendes berúgott.-mondta Josh-
Csak onnét tudom,hogy Josh lehetett,mert valamit tudott Niall-ről.
-Igen folytassátok-sürgettem őket-
-És hát a fiúkkal mi is jól éreztük magunkat beakartuk dobni ruhástól a vízbe,de pont úgy érkezett,hogy a medence szélébe vágta be a fejét-
-De mi nem akartunk rosszat csinálni-magyarázkodott a másik fiú-
-de nem is zavarunk tovább holnap is bejövünk-mondták és becsukták maguk után az ajtót-
Mivel nagyon fáradt voltam és nyűgös,ezért szerencsémre vissza tudtam aludni.
Reggel 7 kor jött be a nővér,hogy megnézze Tory-t.
-Jó reggelt!-köszönt-
-Jó reggelt,el kell mennem,de ha felébredne addig legyen szíves megmondani neki,hogy sietek vissza-majd rohantam ki az ajtón-
Gyorsan fogtam egy taxit és elvitettem magam a reptérre.
Fél órája álldogálhattam,amikor a hangosbemondó bemondta,hogy a Londoni gép most szállt le.
A váróterem hirtelen megtelt emberekkel.
Erősen arra koncentráltam,hogy ,megtaláljam a tömegben Zayn-t,amikor előre néztem a lábam földbe gyökerezett köpni-nyelni nem tudtam.
-A kórházból hívom ugyanis Tory-t hajnalban a mentő hozta be-
Leraktam a telefont és rohantam a kórházhoz,ahogy tudtam.
Beértem a kórházba a recepción megkérdeztem,hogy hol találom a barát nőmet,és szaladt is a lifthez.
Itt van 3.Szint 232-as terem a nő vér pont jött ki Tory szobájából.
-Jó napot !Ro kisasszony?-köszöntött a nővér-
-Igen,hogy van Tory vagy mi a baja-tettem fel a kérdéseket sorba-
-Igen a baját,még nem tudjuk,de sajnos kómába esett-mondta elég komolyan-
-Úr isten,bemehetek hozzá?-idegeskedem-
Meg sem vártam a válasz,hanem berontottam a szobába és Tory ágyára borultam.
-Tory,ne csináld ezt!Ne ne-beszéltem a némán fekvő Tory-hoz akinek csak a szívverését hallottam vissza a gépen-
-Ez is az én hibám,mert megint magára hagytam-mondta és közben Tory kezét szorongattam
Csak ültem némán és néztem Tory-t,amikor megcsörrent a telefonom,Zayn az:
-Szia Ro csak azért hívlak,hogy megkérdezzem,hogy minden rendbe van-e-mondta nyugodt hangon-
-Szia Zayn,-remegő hangon szóltam bele a kagylóba-Tory kórházba került-folytattam tovább és elsírtam magam-
-Mi,hogy mi holnap azonnal utánatok repülök,hol vagy?-kérdezte idegesen-
-Lediktáltam neki az utcát és az épület nevét,ja és Zayn lehet egy kérésem?-
-Mondjad persze-
-Niall és Harry ne jöjjön-
-Jó jó akkor holnap a reptéren találkozunk 9 kor száll le a repülő-mondta és lerakta a kagylót-
-Lemegyek valami kajáért-mondtam Tory-nak mintha tudna válaszolni-
Kiléptem a szobából a nővér jött velem szembe és közölte velem hogy Tory még egy ideig nem fog felébredni és,ha felébred valószínűleg össze lesz zavarodva.
Lementem a földszintre és az automata elé álltam,gyors vettem magamnak egy csokit és colát.
Visszamentem Tory szobájába,amikor eszembe jutott,hogy lehet hogy szólni kéne anyáéknak.
Nem,nem,hisz ők most valahol Ausztráliában élvezik a napsütést.Este 11 körül járhatott,amikor 2 fiú jött be a szobába.
-Szia Tory-hoz jöttünk-hangzott a z ajtóból-
-Sziasztok!Ro vagyok Tory legjobb barátnője-mondtam álmosan-
-Én Josh vagyok ő pedig Chris velünk volt tegnap Tory-mondta az egyik srác-
-Hogy mi és mit csináltatok vele,hogy ez történt-estem nekik-
-Hát tudod Tory valami srácról beszélt,aztán elvittük egy medencés buliba ott elég rendes berúgott.-mondta Josh-
Csak onnét tudom,hogy Josh lehetett,mert valamit tudott Niall-ről.
-Igen folytassátok-sürgettem őket-
-És hát a fiúkkal mi is jól éreztük magunkat beakartuk dobni ruhástól a vízbe,de pont úgy érkezett,hogy a medence szélébe vágta be a fejét-
-De mi nem akartunk rosszat csinálni-magyarázkodott a másik fiú-
-de nem is zavarunk tovább holnap is bejövünk-mondták és becsukták maguk után az ajtót-
Mivel nagyon fáradt voltam és nyűgös,ezért szerencsémre vissza tudtam aludni.
Reggel 7 kor jött be a nővér,hogy megnézze Tory-t.
-Jó reggelt!-köszönt-
-Jó reggelt,el kell mennem,de ha felébredne addig legyen szíves megmondani neki,hogy sietek vissza-majd rohantam ki az ajtón-
Gyorsan fogtam egy taxit és elvitettem magam a reptérre.
Fél órája álldogálhattam,amikor a hangosbemondó bemondta,hogy a Londoni gép most szállt le.
A váróterem hirtelen megtelt emberekkel.
Erősen arra koncentráltam,hogy ,megtaláljam a tömegben Zayn-t,amikor előre néztem a lábam földbe gyökerezett köpni-nyelni nem tudtam.
első évad/16. Otthon, édes(?) otthon
*Ro*
A repülőn ülünk, nem beszélgetünk csak nézünk ki a fejünkből. Mindkettőnket nagyon megviseltek a történtek. Akaratlanul is a Harry-s emlékeken zakatol az agyam, azóta remeg a kezem mióta elváltunk a repülőtéren. Valószínűleg Tory-nak is feltűnt mivel a kartámlán lévő kezemhez nyúlt majd egy biztató mosolyt intézett felém. Szegény Tory...teljesen össze van törve...bár a szája mosolyog, a szemei nem. Nagyon régóta ismerem és tudom hogy ez így nincs rendben. Valamit tenni kell...a legjobb lenne ha mind a ketten elfelejtenénk a fiúkat. De ha elfelejtem Harry-t egy világ omlik össze bennem...
*Tory*
Megérkeztünk a New York-i repülőtérre. Miután megkaptuk a csomagjainkat találkoztunk is a szüleinkkel.
-Anya! Apa! -kiabáljuk kórusban Ro-val-
Furcsa is volt hogy az én szüleim is meg Ro szülei is kijöttek elénk. Apropó szülők...Az én anyukám ékszerész, apukámnak meg autószalonja van. Ro anyukája ügyvéd, apukája orvos. Mióta megszülettünk azóta vagyunk legjobb barátok, a szüleink pedig már a születésünk előtt is ismerték egymást.
-Tessék, a kulcsok a bostoni lakásotokhoz! -dob nekünk két kulcsot apa, és a többiek is helyeslik-
-Köszi! És amúgy hogy hogy mindannyian kijöttetek? -kérdezem aputól-
-Egy közös nyaralásra indulunk Ausztráliába, közel három hétig! -folytatja Ro apukája-
-Oké, jó szórakozást! -mondja Ro, majd mindenkinek adunk egy puszit és egy ölelést-
-10 perc és indul a gépünk Bostonba! -kiáltok fel-
-Jó lesz sietni! -mondja Ro már futva-
Egész kis idő alatt itt is voltunk a bostoni repülőéren. Hívunk egy taxit és elvitetjük magunkat közös új otthonunkba. A ház egyszerűen meseszép. Ahogy beértünk birtokba is vettünk egy egy szobát, majd a kipakolás után lehuppantunk a nappaliban. Eléggé késő volt már de nem voltam álmos és láttam Ro-n hogy ő se.
-Gyönyörű a házunk! -állapítottam meg-
-Igen..de még nem is voltunk a kertben...kinézünk? -kérdezte Ro-
Woooow...a kert varázslatos. Nem is haboztam, egyből levetettem magam a puha és selymes pázsitra.
*Ro*
Tory a fűben fekszik és úgy döntök hogy mellé fekszek. Csak fekszünk és a csillagokat kémleljük. Valamit motyog, de nem értem...mintha folyamatosan Niall nevét ismételgetné...
-Tory minden rendben? -fordulok oda hozzá-
-Hmm? -kérdez vissza-
-Csak mert Niall nevét ismételgeted...meg kellene ezt beszélnünk. -folytatom a kényes témát-
Ahogy kimondtam hogy Niall, egyből felül és értetlenkedik:
-Ezzel meg mit akarsz? Nem akarok erről beszélni! -kötötte ki-
-De Tory! Még is csak jobb lenne ha kiöntenéd a szíved...-győzködöm-
-A repülőtéren Zayn adott egy levelet amit Niall küldött. Még nem bontottam ki. Azt hiszem itt az ideje...
Kedves Tory! Kérlek ne tépd össze! Nem is tudom hogy kezdjem...Nem tudtam, hogy mit érzel irántam, és először még magam sem tudtam, hogy én mit érzek irántad. Most már tisztában vagyok az érzéseimmel, már tudom hogy szeretlek...-itt nem tudta tovább olvasni ezért eltépte-
-Mi lenne ha tábortüzet raknánk? -kérdezte egy "kit érdekel" vállrántást követően-
A válaszomat meg sem várta és már a kinti tűzhely felé vette az irányt. Már be volt készítve így csak meg kellett gyújtani amit Tory előszeretettel már meg is csinált. Az emlékkönyvekből (amit a fiúktól kaptunk) kivette az összes Niall-ös képet és elkezdte elégetni.
-Mit csinálsz? -kiáltok rá-
-Nem akarok emlékezni Rá! -mondta letörten-
-Tory, ez akkor sem megoldás! -mondtam, majd kezemet a vállára emeltem-
-Tudom...-majd ledobta a könyvet a földre, és felment a szobájába-
Ahogy felemeltem a könyvet több tucat kép esett ki belőle. Leültem nézegettem a képeket és emésztettem magam.
*Tory*
Fekszem az ágyamon és gondolkozok. Zakatol az agyam. Össze vagyok keveredve. Azt hiszem el meggyek sétálni, addig is ki tudom üríteni a fejem.
Boston csodálatos. Valahol a belvárosban sétálhatok. Auccs..valaki nekem jött...
-Huhh...bocs, ne haragudj...-kér elnézést illedelmesen egy nagyon helyes fiú-
-Semmi gond! -válaszolok majd lehajolok az ütközés következtében a földön landolt táskámért, a bökkenő csak az hogy Ő is érte nyúl így a kezünk összeér-
-Amúgy Josh vagyok! -mutatkozik be miközben visszaegyenesedünk-
-Én Tory! -majd nyújtom felé a kezem-
Josh gyere már! -hangzik hátulról-
-Nos, kedves Tory...nem lenne kedved velünk jönni? -kérdezi siettetve-
-De igen! -vágom rá egyből-
-Amúgy hova megyünk? -kérdezem pár lépéssel előrébb-
-Boston egyik legjobb szórakozóhelyre. -válaszol- Gondolom nem idevalósi vagy! -folytatja-
-Nem...ma költöztem ide. -válaszolom-
-Akkor feltétlenül be kell avatnunk! -mondja széles vigyorral az arcán-
*Ro*
*Pár órával később*
Hova tűnhetett Tory? -ahogy ezt megkérdeztem magamtól megcsörrent a telefonom-
-Igen? -szólok bele-
-Jó estét! Őn "Ro"? -szól bele egy női hang-
-Igen.
-A kórházból hívom, ugyanis...
A repülőn ülünk, nem beszélgetünk csak nézünk ki a fejünkből. Mindkettőnket nagyon megviseltek a történtek. Akaratlanul is a Harry-s emlékeken zakatol az agyam, azóta remeg a kezem mióta elváltunk a repülőtéren. Valószínűleg Tory-nak is feltűnt mivel a kartámlán lévő kezemhez nyúlt majd egy biztató mosolyt intézett felém. Szegény Tory...teljesen össze van törve...bár a szája mosolyog, a szemei nem. Nagyon régóta ismerem és tudom hogy ez így nincs rendben. Valamit tenni kell...a legjobb lenne ha mind a ketten elfelejtenénk a fiúkat. De ha elfelejtem Harry-t egy világ omlik össze bennem...
*Tory*
Megérkeztünk a New York-i repülőtérre. Miután megkaptuk a csomagjainkat találkoztunk is a szüleinkkel.
-Anya! Apa! -kiabáljuk kórusban Ro-val-
Furcsa is volt hogy az én szüleim is meg Ro szülei is kijöttek elénk. Apropó szülők...Az én anyukám ékszerész, apukámnak meg autószalonja van. Ro anyukája ügyvéd, apukája orvos. Mióta megszülettünk azóta vagyunk legjobb barátok, a szüleink pedig már a születésünk előtt is ismerték egymást.
-Tessék, a kulcsok a bostoni lakásotokhoz! -dob nekünk két kulcsot apa, és a többiek is helyeslik-
-Köszi! És amúgy hogy hogy mindannyian kijöttetek? -kérdezem aputól-
-Egy közös nyaralásra indulunk Ausztráliába, közel három hétig! -folytatja Ro apukája-
-Oké, jó szórakozást! -mondja Ro, majd mindenkinek adunk egy puszit és egy ölelést-
-10 perc és indul a gépünk Bostonba! -kiáltok fel-
-Jó lesz sietni! -mondja Ro már futva-
-Gyönyörű a házunk! -állapítottam meg-
-Igen..de még nem is voltunk a kertben...kinézünk? -kérdezte Ro-
Woooow...a kert varázslatos. Nem is haboztam, egyből levetettem magam a puha és selymes pázsitra.
*Ro*
Tory a fűben fekszik és úgy döntök hogy mellé fekszek. Csak fekszünk és a csillagokat kémleljük. Valamit motyog, de nem értem...mintha folyamatosan Niall nevét ismételgetné...
-Tory minden rendben? -fordulok oda hozzá-
-Hmm? -kérdez vissza-
-Csak mert Niall nevét ismételgeted...meg kellene ezt beszélnünk. -folytatom a kényes témát-
Ahogy kimondtam hogy Niall, egyből felül és értetlenkedik:
-Ezzel meg mit akarsz? Nem akarok erről beszélni! -kötötte ki-
-De Tory! Még is csak jobb lenne ha kiöntenéd a szíved...-győzködöm-
-A repülőtéren Zayn adott egy levelet amit Niall küldött. Még nem bontottam ki. Azt hiszem itt az ideje...
Kedves Tory! Kérlek ne tépd össze! Nem is tudom hogy kezdjem...Nem tudtam, hogy mit érzel irántam, és először még magam sem tudtam, hogy én mit érzek irántad. Most már tisztában vagyok az érzéseimmel, már tudom hogy szeretlek...-itt nem tudta tovább olvasni ezért eltépte-
-Mi lenne ha tábortüzet raknánk? -kérdezte egy "kit érdekel" vállrántást követően-
A válaszomat meg sem várta és már a kinti tűzhely felé vette az irányt. Már be volt készítve így csak meg kellett gyújtani amit Tory előszeretettel már meg is csinált. Az emlékkönyvekből (amit a fiúktól kaptunk) kivette az összes Niall-ös képet és elkezdte elégetni.
-Mit csinálsz? -kiáltok rá-
-Nem akarok emlékezni Rá! -mondta letörten-
-Tory, ez akkor sem megoldás! -mondtam, majd kezemet a vállára emeltem-
-Tudom...-majd ledobta a könyvet a földre, és felment a szobájába-
Ahogy felemeltem a könyvet több tucat kép esett ki belőle. Leültem nézegettem a képeket és emésztettem magam.
*Tory*
Fekszem az ágyamon és gondolkozok. Zakatol az agyam. Össze vagyok keveredve. Azt hiszem el meggyek sétálni, addig is ki tudom üríteni a fejem.
Boston csodálatos. Valahol a belvárosban sétálhatok. Auccs..valaki nekem jött...
-Huhh...bocs, ne haragudj...-kér elnézést illedelmesen egy nagyon helyes fiú-
-Semmi gond! -válaszolok majd lehajolok az ütközés következtében a földön landolt táskámért, a bökkenő csak az hogy Ő is érte nyúl így a kezünk összeér-
-Amúgy Josh vagyok! -mutatkozik be miközben visszaegyenesedünk-
-Én Tory! -majd nyújtom felé a kezem-
Josh gyere már! -hangzik hátulról-
-Nos, kedves Tory...nem lenne kedved velünk jönni? -kérdezi siettetve-
-De igen! -vágom rá egyből-
-Amúgy hova megyünk? -kérdezem pár lépéssel előrébb-
-Boston egyik legjobb szórakozóhelyre. -válaszol- Gondolom nem idevalósi vagy! -folytatja-
-Nem...ma költöztem ide. -válaszolom-
-Akkor feltétlenül be kell avatnunk! -mondja széles vigyorral az arcán-
*Ro*
*Pár órával később*
Hova tűnhetett Tory? -ahogy ezt megkérdeztem magamtól megcsörrent a telefonom-
-Igen? -szólok bele-
-Jó estét! Őn "Ro"? -szól bele egy női hang-
-Igen.
-A kórházból hívom, ugyanis...
2012. június 11., hétfő
első évad/15.A búcsú
*Tory*
Felkeltem a földről és elindultam az ágy felé,lefeküdtem és gondolkozni kezdtem.
Az érzéseimen nem bírtam uralkodni,úgyhogy megint sírásba kezdtem.
"Én ezt nem bírom,nem,nem-ezt ismételgetem magamban-
-El kell mondanom Ro-nak ,valakinek el kell mondanom -zakatol az agyamban hangosan-
*Ro*
-Ne félj !Nem lesz!-mondta és odahúzott magához Harry-
-Ro beszélhetnénk-hangzott az emeletről a kiáltás-
Felrohantam az emeletre és ilyennek még életemben nem láttam Tory-t.Szemei vörösek volt akár a rák,arca sápadt volt, és még most is csak sírni tudott ahogy meglátott.
-Tudod Ro-kezdett bele- én nagyon szeretlek téged és nem akarok,hogy ez legyen veled és Harry-vel ,használjátok ki ezt az 1napot-mondta majd megölelt-
-Tudod Tory,mielőtt elmegyünk,tudom hogy nehéz,de meg kell beszélnetek Niall-el-mondtam-
-Nem vagy éhes?-kérdeztem meg tőle-
-Dehogyisnem!5 perc,csak összeszedem magam és megyek is-mondta és bement a fürdőbe-
*Tory*
Megmosakodtam,átöltöztem és eldöntöttem,hogy számomra nem létezik olyan név,hogy Niall Horan.
Mielőtt kiléptem volna a szobámból vettem egy nagy levegőt,a szívem a torkomban dobogott.
Lementem és a konyha felé vettem az irányt.
-Szia Tory!-köszönt hangosan Zayn aki a hűtőben keresett valamit-
-Szia!
A pulton volt fagyi,csípsz,stb...
-Ro hol van normális kaja?-kérdeztem korgó nyomorral-
-Sajnálom,de most ettük meg-hangzott a kertből-
Nah mindegy mondtam magamba és felkaptam a cipőmet.
Kiléptem a házból,de Liam utánam futott.
-Hát te meg hová mész?-kérdezte-
-Kajálni valahova,nem jössz?-kérdeztem megszokásból,igazából most magányra vágytam-
-Most nem bocsi-majd vissza ment a házba-
*Ro*
Harry-vel kint voltunk a kertbe,amikor Liam kijött.
-Ro nem baj,ha nem kísértem el Tory-t kajálni?-kérdezte-
-Nem,de szerintem most jobb is ha egy kicsit egyedül van-mondta miközben Harry hajával játszottam-
*Tory*
Gyorsan beültem a Mekibe kajálni és siettem is haza.
Hazaértem,mindenki kint volt a kertben,úgyhogy gyorsan felsurrantam a szobámba és bezártam az ajtót.
Elővettem a bőröndjeimet és elkezdtem bele dobálni a cuccaimat.
*Ro*
Kint tábor tüzet gyújtottunk,úgy 11 lehetett amikor a fiúk elkezdtek inni én odaültem Liam mellé és beszélgetésbe kezdtünk:
-Holnap mentek haza-kérdezte szomorúan-
-Igen, úr isten még össze sem pakoltam ,gyorsan felsprinteltem az emeletre és beledobáltam a cuccaim nagy részét a bőröndjeimbe valahogy így:
Ezt még holnap használom,ez még kell,ez is ,ez is ,ez nem ez nem.Amikor evvel végeztem visszamentem a fiúkhoz jobban mondva Liam-hez.
-Tory-val mivan ?-kérdezte tágra nyílt szemekkel-
-Fenn van a szobájában és szerintee..-fejeztem volna be,ha Harry nem jön oda-
-Kislány,gyere velem,gyere-
-Harry be vagy rúgva,hagyjál menj vissza a többiekhez-mondtam kissé feldúltan-
-Nem,most velem jössz-mondta és felkapott,de most nem a medence irányába indultunk el,hanem bevitt-
-Harry hagyjál, nem érted be vagy rúgva-üvöltöttem rá-
Harry kitántorgott a többiekhez ,felmentem az emeletre,hogy ránézzek Tory-ra ,aki persze aludt.
Lementem a fiúkhoz és akkor odajött hozzám Niall:
-Mi van mit akarsz?-kérdeztem bunkón-
-De Ro én azt hittem,hogy Tory nem érez irántam semmit-mondta és mélyen a szemembe nézett-
Egy könnycseppet láttam az arcán.
-Niall!,menj fel Tory szobájába ébreszd fel és mondd meg neki,amit érzel- mondta és betessékeltem-
*Tory*
Mélyen aludtam mikor arra keltem,hogy valaki ül az ágyamon és simogatja az arcomat,mivel a szemeimet is lusta voltam kinyitni ezért:
-Ki vagy és mit akarsz?-kérdést tettem fel-
-Niall vagyok!-nah erre aztán kipattantak a szemeim és egyből felültem.
Émelygő érzést éreztem és sírni volt kedvem.
-Csak azért jöttem,hogy elmondjam-fejezte volna be,ha nem rohanok ki a szobából-
-Tory várj!várj már-ordított utánam-
-Niall!Hagyjál békén!-mondtam neki sírva-
-Tory!SZERETLEK-mondta ,a hangjából ítélve már ő is sírhatott ,mert szipogást hallottam-
-Nem érdekelsz,húzzál innen!-üvöltöttem,pedig ott állt tőlem 1 méterre-
Erre a többiek is felfigyeltek és bejöttek a házba a lépcső aljánál állva figyelték a történéseket.
-Tudod mit,én vagyok a hülye,hogy rohangálok utánad -üvöltött vissza-
-Csak,hogy tud egy sikítozós directioner is jobb nálad,aki csak azért szeret mert én vagy Niall Horan a One Direction-ból-folytatta-
Csak ott álltam szótlanul ez nagyon szíven szúrt,lerogytam a földre,de annyira még volt erőm,hogy elmondjam az érzéseimet:
-Szerettelek és még most is szeretlek,de nem akarok,hogy megtudják,hogy valaha is ismertelek vagy ,hogy beszéltünk és még valami TÖBBET MEG NE LÁSSALAK!-üvöltöttem és berohantam a szobámba,majd becsaptam az ajtót-
*Ro*
Az egész házban néma csend volt.
-Azt hiszem akkor mi most megyünk-mutatott az ajtó fele Louis-
-Az jó ötlet-támogattam Louis-t-
-Holnap hánykor indul a gépetek?-kérdezte Liam-
-16:00-kor-
-Szia én egyetlen Ro-m- jött oda Harry és a nyakamba csimpaszkodott-
-Szia Harry-kém-és nyomtam egy puszit a homlokára-
Mikor a fiúk elmentek gyorsan bebújtam az ágyamba .
Reggel mikor kipattantak a szemeim Tory bőröndjei már lent voltak és tojás rántottát próbált csinálni.
-Szia Tory,hogy aludtál?-kérdeztem tőle félve,hogy talán még mindig kivan akadva-
-Szia Ro!Teljesen jól-válaszolta,de mikor szembe fordult velem nem ez látszódott az arcán.
A szemei alatt karikák voltak és a szeme még mindig vörös volt-
-Lehozom a cuccaidat-ajánlotta fel,de a válasz meg sem várva felment az emeletre és hurcolta a nehéz bőröndöket-
*Tory*
2 óra lehetett,amikor a taxi a ház elé ért.Érzékeny búcsút vettünk a háztól és elindultunk a repülőtér felé.
Mikor megérkeztünk Jean várt minket.
-Jean!-rohantunk oda hozzá Ro-val-
-Sziasztok lányok!Nagyon fogtok hiányozni és Tory te jobbat érdemelsz -kacsintott egyet-
A csomagokat segített vinni.
-Sziasztok Lányok-köszöntek ránk hátulról-
Megfordultunk,hát kik mások voltak azok mint a fiúk.
-Sziasztok!-ugrottunk a nyakukba-
-Csináltunk nektek valamit,de ezeket egyesével fogjuk átadni nektek-mondta Liam-
-Tory!Nagyon örültem,hogy megismerhettelek nagyon fogsz hiányozni és vigyázz magadra-mondta Liam,aki a könnyeivel küszködött-
-Liam!-borultam a nyakába-
-Tory!Olyan vagy mint a kishúgunk-kezdett bele Zayn,de itt már nem bírtam és elbőgtem magam-
Mindenki elmondta a kis mondandóját,de Zayn félre hívott-
-Tory,Niall ma nem akart eljönni,de viszont ezt a kezembe nyomta,én sem tudom,hogy mi ez,de azt mondta,hogy feltétlenül adjam oda-
*Ro*
Mindenki nagyon szívhez szóló "monológot" mondott,de egy valaki még hátra volt Harry.
-Ro!Voltak hullámok a kapcsolatunkba,de te mindig kitartottál mellettem.Szeretlek és nagyon hiányozni fogsz-mondta Harry a könnyeivel küszködve-
-Harry beszélnünk kell,nem lehet köztünk semmi,hisz én jövőre Bostonban fogok tanulni te meg tee..-mondtam és én sem bírtam tovább és elsírtam magam-
Harry oda jött és megölelt,majd a fülembe súgta:Tudom!és még jobban magához szorított!
-Ro gyere,indul a gép 5 perc múlva gyere-idegeskedett Tory-
-Viszlát szerelmem-mondta Harry az arcomról letörölve a könnycseppeket majd adott egy búcsú puszit.
Tory-val egymásra néztünk és elmosolyodtunk és gyorsan mindegyik fiúnak nyomtunk egy puszit az arcára.
Tory valamit súgott Zayn-nek,és elindultunk a gép felé még vissza fordultunk egyszer,hogy integessünk és utána felszálltunk a gépre.
Felkeltem a földről és elindultam az ágy felé,lefeküdtem és gondolkozni kezdtem.
Az érzéseimen nem bírtam uralkodni,úgyhogy megint sírásba kezdtem.
"Én ezt nem bírom,nem,nem-ezt ismételgetem magamban-
-El kell mondanom Ro-nak ,valakinek el kell mondanom -zakatol az agyamban hangosan-
*Ro*
-Ne félj !Nem lesz!-mondta és odahúzott magához Harry-
-Ro beszélhetnénk-hangzott az emeletről a kiáltás-
Felrohantam az emeletre és ilyennek még életemben nem láttam Tory-t.Szemei vörösek volt akár a rák,arca sápadt volt, és még most is csak sírni tudott ahogy meglátott.
-Tudod Ro-kezdett bele- én nagyon szeretlek téged és nem akarok,hogy ez legyen veled és Harry-vel ,használjátok ki ezt az 1napot-mondta majd megölelt-
-Tudod Tory,mielőtt elmegyünk,tudom hogy nehéz,de meg kell beszélnetek Niall-el-mondtam-
-Nem vagy éhes?-kérdeztem meg tőle-
-Dehogyisnem!5 perc,csak összeszedem magam és megyek is-mondta és bement a fürdőbe-
*Tory*
Megmosakodtam,átöltöztem és eldöntöttem,hogy számomra nem létezik olyan név,hogy Niall Horan.
Mielőtt kiléptem volna a szobámból vettem egy nagy levegőt,a szívem a torkomban dobogott.
Lementem és a konyha felé vettem az irányt.
-Szia Tory!-köszönt hangosan Zayn aki a hűtőben keresett valamit-
-Szia!
A pulton volt fagyi,csípsz,stb...
-Ro hol van normális kaja?-kérdeztem korgó nyomorral-
-Sajnálom,de most ettük meg-hangzott a kertből-
Nah mindegy mondtam magamba és felkaptam a cipőmet.
Kiléptem a házból,de Liam utánam futott.
-Hát te meg hová mész?-kérdezte-
-Kajálni valahova,nem jössz?-kérdeztem megszokásból,igazából most magányra vágytam-
-Most nem bocsi-majd vissza ment a házba-
*Ro*
Harry-vel kint voltunk a kertbe,amikor Liam kijött.
-Ro nem baj,ha nem kísértem el Tory-t kajálni?-kérdezte-
-Nem,de szerintem most jobb is ha egy kicsit egyedül van-mondta miközben Harry hajával játszottam-
*Tory*
Gyorsan beültem a Mekibe kajálni és siettem is haza.
Hazaértem,mindenki kint volt a kertben,úgyhogy gyorsan felsurrantam a szobámba és bezártam az ajtót.
Elővettem a bőröndjeimet és elkezdtem bele dobálni a cuccaimat.
*Ro*
Kint tábor tüzet gyújtottunk,úgy 11 lehetett amikor a fiúk elkezdtek inni én odaültem Liam mellé és beszélgetésbe kezdtünk:
-Holnap mentek haza-kérdezte szomorúan-
-Igen, úr isten még össze sem pakoltam ,gyorsan felsprinteltem az emeletre és beledobáltam a cuccaim nagy részét a bőröndjeimbe valahogy így:
Ezt még holnap használom,ez még kell,ez is ,ez is ,ez nem ez nem.Amikor evvel végeztem visszamentem a fiúkhoz jobban mondva Liam-hez.
-Tory-val mivan ?-kérdezte tágra nyílt szemekkel-
-Fenn van a szobájában és szerintee..-fejeztem volna be,ha Harry nem jön oda-
-Kislány,gyere velem,gyere-
-Harry be vagy rúgva,hagyjál menj vissza a többiekhez-mondtam kissé feldúltan-
-Nem,most velem jössz-mondta és felkapott,de most nem a medence irányába indultunk el,hanem bevitt-
-Harry hagyjál, nem érted be vagy rúgva-üvöltöttem rá-
Harry kitántorgott a többiekhez ,felmentem az emeletre,hogy ránézzek Tory-ra ,aki persze aludt.
Lementem a fiúkhoz és akkor odajött hozzám Niall:
-Mi van mit akarsz?-kérdeztem bunkón-
-De Ro én azt hittem,hogy Tory nem érez irántam semmit-mondta és mélyen a szemembe nézett-
Egy könnycseppet láttam az arcán.
-Niall!,menj fel Tory szobájába ébreszd fel és mondd meg neki,amit érzel- mondta és betessékeltem-
*Tory*
Mélyen aludtam mikor arra keltem,hogy valaki ül az ágyamon és simogatja az arcomat,mivel a szemeimet is lusta voltam kinyitni ezért:
-Ki vagy és mit akarsz?-kérdést tettem fel-
-Niall vagyok!-nah erre aztán kipattantak a szemeim és egyből felültem.
Émelygő érzést éreztem és sírni volt kedvem.
-Csak azért jöttem,hogy elmondjam-fejezte volna be,ha nem rohanok ki a szobából-
-Tory várj!várj már-ordított utánam-
-Niall!Hagyjál békén!-mondtam neki sírva-
-Tory!SZERETLEK-mondta ,a hangjából ítélve már ő is sírhatott ,mert szipogást hallottam-
-Nem érdekelsz,húzzál innen!-üvöltöttem,pedig ott állt tőlem 1 méterre-
Erre a többiek is felfigyeltek és bejöttek a házba a lépcső aljánál állva figyelték a történéseket.
-Tudod mit,én vagyok a hülye,hogy rohangálok utánad -üvöltött vissza-
-Csak,hogy tud egy sikítozós directioner is jobb nálad,aki csak azért szeret mert én vagy Niall Horan a One Direction-ból-folytatta-
Csak ott álltam szótlanul ez nagyon szíven szúrt,lerogytam a földre,de annyira még volt erőm,hogy elmondjam az érzéseimet:
-Szerettelek és még most is szeretlek,de nem akarok,hogy megtudják,hogy valaha is ismertelek vagy ,hogy beszéltünk és még valami TÖBBET MEG NE LÁSSALAK!-üvöltöttem és berohantam a szobámba,majd becsaptam az ajtót-
*Ro*
Az egész házban néma csend volt.
-Azt hiszem akkor mi most megyünk-mutatott az ajtó fele Louis-
-Az jó ötlet-támogattam Louis-t-
-Holnap hánykor indul a gépetek?-kérdezte Liam-
-16:00-kor-
-Szia én egyetlen Ro-m- jött oda Harry és a nyakamba csimpaszkodott-
-Szia Harry-kém-és nyomtam egy puszit a homlokára-
Mikor a fiúk elmentek gyorsan bebújtam az ágyamba .
Reggel mikor kipattantak a szemeim Tory bőröndjei már lent voltak és tojás rántottát próbált csinálni.
-Szia Tory,hogy aludtál?-kérdeztem tőle félve,hogy talán még mindig kivan akadva-
-Szia Ro!Teljesen jól-válaszolta,de mikor szembe fordult velem nem ez látszódott az arcán.
A szemei alatt karikák voltak és a szeme még mindig vörös volt-
-Lehozom a cuccaidat-ajánlotta fel,de a válasz meg sem várva felment az emeletre és hurcolta a nehéz bőröndöket-
*Tory*
2 óra lehetett,amikor a taxi a ház elé ért.Érzékeny búcsút vettünk a háztól és elindultunk a repülőtér felé.
Mikor megérkeztünk Jean várt minket.
-Jean!-rohantunk oda hozzá Ro-val-
-Sziasztok lányok!Nagyon fogtok hiányozni és Tory te jobbat érdemelsz -kacsintott egyet-
A csomagokat segített vinni.
-Sziasztok Lányok-köszöntek ránk hátulról-
Megfordultunk,hát kik mások voltak azok mint a fiúk.
-Sziasztok!-ugrottunk a nyakukba-
-Csináltunk nektek valamit,de ezeket egyesével fogjuk átadni nektek-mondta Liam-
-Tory!Nagyon örültem,hogy megismerhettelek nagyon fogsz hiányozni és vigyázz magadra-mondta Liam,aki a könnyeivel küszködött-
-Liam!-borultam a nyakába-
-Tory!Olyan vagy mint a kishúgunk-kezdett bele Zayn,de itt már nem bírtam és elbőgtem magam-
Mindenki elmondta a kis mondandóját,de Zayn félre hívott-
-Tory,Niall ma nem akart eljönni,de viszont ezt a kezembe nyomta,én sem tudom,hogy mi ez,de azt mondta,hogy feltétlenül adjam oda-
*Ro*
Mindenki nagyon szívhez szóló "monológot" mondott,de egy valaki még hátra volt Harry.
-Ro!Voltak hullámok a kapcsolatunkba,de te mindig kitartottál mellettem.Szeretlek és nagyon hiányozni fogsz-mondta Harry a könnyeivel küszködve-
-Harry beszélnünk kell,nem lehet köztünk semmi,hisz én jövőre Bostonban fogok tanulni te meg tee..-mondtam és én sem bírtam tovább és elsírtam magam-
Harry oda jött és megölelt,majd a fülembe súgta:Tudom!és még jobban magához szorított!
-Ro gyere,indul a gép 5 perc múlva gyere-idegeskedett Tory-
-Viszlát szerelmem-mondta Harry az arcomról letörölve a könnycseppeket majd adott egy búcsú puszit.
Tory-val egymásra néztünk és elmosolyodtunk és gyorsan mindegyik fiúnak nyomtunk egy puszit az arcára.
Tory valamit súgott Zayn-nek,és elindultunk a gép felé még vissza fordultunk egyszer,hogy integessünk és utána felszálltunk a gépre.
első évad/14. "Mi lett volna"
Sziasztok! Ne haragudjatok hogy mostanában nem írtunk! Kárpótlásul ezentúl próbálunk minden nap új részt hozni! Puszi: Tory, Ro :)
*Ro*
Louis és Zayn már ott is vannak Tory szobájánál és fúrni kezdenek. Sikerült! -üvölt fel hangosan Zayn- majd a másik pillanatban már Louis segítségével felemelik teljesen ledöbbent barátnőmet és elkezdik lecipelni a lépcsőn, egészen ki a kertig és ott beledobják a medencébe. Majd ők is beleugranak
-Ti normálisak vagytok? -kérdezem tőlük a partról-
-Nem igazán...-válaszolja a hátam mögül Harry, majd ölbe vesz és velem együtt belecsapódik a medencébe-
Minden erőmmel azon voltam hogy valahogy kikászálódjak a már emberekkel csurig levő medencénkből. Kapóra is jött hogy már szinte mindenki a medencében van, mert így el tudtam bújni Harry elől, mert tudtam hogy vissza húzott volna a jég hideg medencébe. A medence szélén állok és valaki nekem jön, majdnem vissza esek, ráadásul hátra felé a vízbe, mikor valaki a part felől megragadja a kezem és egyensúlyba hoz, majd szorosan magához ölel...ezer hálám Mr. Styles! (csak tudnám hogy talált meg ilyen gyorsan...)
*Tory*
*Eközben*
Hurrá.-.-.A medence alját kémlelhetem, hála Zayn-nek és Loui-nak. Nem tudom mit akartak ezzel az egésszel. Én nem akarom ezt...nem akarok találkozni Niall-el. De ahogy kimondtam magamban Niall nevét, hirtelen vizet nyeltem, és a víz tetejére kell mennem. Ez nem igaz..a medence tele emberekkel, én meg itt szerencsétlenkedem, ugyanis mivel vizet nyeltem automatikusan köhögni kezdtem.
-Minden rendben? -kérdezi valaki a hátam mögül kezét a vállamra emelve...ismerős hang...ohhh, Niall az-
-Miért ne lenne! -válaszoltam mogorván miközben megfordultam hogy a szemébe nézhessek-
Nagyon ideges lettem, és ezt látszólag ő is észre vette. Hátat fordítottam neki és a legközelebbi part részhez mentem hogy ki tudjak szállni. Már a partnál vagyok de valaki elém áll és a kezét nyújtja:
-Segíthetek? -kérdezi röhögve a csurom vizes Zayn-
-Hát persze! -válaszolok mosolyogva, és mihelyst megfogom a kezét belerántom a vízbe, majd gyorsan kiszállok-
A fürdő felé veszem az irányt ahol törölközőt keresek és hallom hogy csukódik az ajtó. Megfordulok és látom, hogy Niall jött be és maga után gondosan behajtotta az ajtót.
-Beszélhetnénk? -kérdezi reménykedve-
-Nem akarok Veled beszélni! -majd elindulok az ajtó felé és kimenni készülődök de megfogja a kezem és vissza ránt-
-Kérlek Tory! Csak tisztázzuk a dolgokat! -kérlel tovább-
-Mit akarsz hallani? Hogy teljesen beléd szerettem? Hogy ro*hadtul fájt hogy más lánnyal látlak? Hogy szilánkokra törted a szívem? Hogy nem merek a szemedbe nézni mert félek hogy "csak" a fájdalomtól elsírnám magam? Mit akarsz még? -esek neki és arcomról könnycseppek gördülnek le-
-Én... nem... tudtam, hogy...-nyökög-
De én csak faképnél hagytam és bevágtam az ajtót. Felfutok a szobámba és bezárkózok.
*Ro*
-Beszélhetnénk? -kérdezi Harry miközben sétálunk be a nappaliba-
-Ig...-de nem folytatom mert látom hogy Tory sírva rohan a szobája felé- Szavad ne feledd! -mondom Harry-nek majd Tory után futok-
Mire felértem Tory már bezárkózott a szobájába. Tory nyisd ki! Mi a baj? -dörömbölök az ajtóján- De semmi válasz, csak hallom ahogy zokog. Leviharzok a lépcsőn és pont azzal találom szemben magam akit kerestem.
-Mit műveltél vele? -esek neki Niall-nek-
-Semmit. Én nem tudtam hogy mit érez irántam...én azt hittem...-magyarázkodik-
-Mégis mit?... De tudod mit?! Old meg Te a saját problémádat, én csak szegény Tory-t sajnálom, a legjobb barátnőm és teljesen össze törted! -folytatom jogos kiakadásom-
-Ro? -szól közbe Harry-
-Igen?
-Valami baj van? -kérdezi ijedten-
-Kérdezd meg a drágalátos barátodat! -majd faképnél hagytam mindkettőjüket-
Kimentem a konyhába és előkotortam két Algopyrint. Az egyiket bevettem a másikat átcsúsztattam Tory ajtaja alatt. Ahogy leértem ismét a konyha felé vettem az irányt, hideg vízzel kezdtem mosni a kezem -ha ideges vagyok mindig ezt csinálom- majd hátulról átkarolta a derekam Harry.
-Ez az Ő dolguk! Oldják meg Ők! -suttogja a fülembe-
Megfordulok és már nem tudtam türtőztetni magam: elfogott a sírógörcs.
-Tudom. De rettegek hogy a mi kapcsolatunkkal is ez lesz! -bújok oda hozzá zokogva-
*Tory*
Itt ülök összekuporodva az ágyam mellet és azon zakatol az agyam, hogy mi lett volna ha soha nem ismerjük meg őket, ha soha nem esek bele Niall kezeibe, ha soha nem szeretek bele...de mind ez csak "mi lett VOLNA". Észre veszem hogy valaki becsúsztatott egy Algopyrint az ajtóm alatt...örök hálám Ro! Beveszem és csak reménykedek hogy álomba tudom sírni magam...
*Ro*
Louis és Zayn már ott is vannak Tory szobájánál és fúrni kezdenek. Sikerült! -üvölt fel hangosan Zayn- majd a másik pillanatban már Louis segítségével felemelik teljesen ledöbbent barátnőmet és elkezdik lecipelni a lépcsőn, egészen ki a kertig és ott beledobják a medencébe. Majd ők is beleugranak
-Ti normálisak vagytok? -kérdezem tőlük a partról-
-Nem igazán...-válaszolja a hátam mögül Harry, majd ölbe vesz és velem együtt belecsapódik a medencébe-
Minden erőmmel azon voltam hogy valahogy kikászálódjak a már emberekkel csurig levő medencénkből. Kapóra is jött hogy már szinte mindenki a medencében van, mert így el tudtam bújni Harry elől, mert tudtam hogy vissza húzott volna a jég hideg medencébe. A medence szélén állok és valaki nekem jön, majdnem vissza esek, ráadásul hátra felé a vízbe, mikor valaki a part felől megragadja a kezem és egyensúlyba hoz, majd szorosan magához ölel...ezer hálám Mr. Styles! (csak tudnám hogy talált meg ilyen gyorsan...)
*Tory*
*Eközben*
Hurrá.-.-.A medence alját kémlelhetem, hála Zayn-nek és Loui-nak. Nem tudom mit akartak ezzel az egésszel. Én nem akarom ezt...nem akarok találkozni Niall-el. De ahogy kimondtam magamban Niall nevét, hirtelen vizet nyeltem, és a víz tetejére kell mennem. Ez nem igaz..a medence tele emberekkel, én meg itt szerencsétlenkedem, ugyanis mivel vizet nyeltem automatikusan köhögni kezdtem.
-Minden rendben? -kérdezi valaki a hátam mögül kezét a vállamra emelve...ismerős hang...ohhh, Niall az-
-Miért ne lenne! -válaszoltam mogorván miközben megfordultam hogy a szemébe nézhessek-
Nagyon ideges lettem, és ezt látszólag ő is észre vette. Hátat fordítottam neki és a legközelebbi part részhez mentem hogy ki tudjak szállni. Már a partnál vagyok de valaki elém áll és a kezét nyújtja:
-Segíthetek? -kérdezi röhögve a csurom vizes Zayn-
-Hát persze! -válaszolok mosolyogva, és mihelyst megfogom a kezét belerántom a vízbe, majd gyorsan kiszállok-
A fürdő felé veszem az irányt ahol törölközőt keresek és hallom hogy csukódik az ajtó. Megfordulok és látom, hogy Niall jött be és maga után gondosan behajtotta az ajtót.
-Beszélhetnénk? -kérdezi reménykedve-
-Nem akarok Veled beszélni! -majd elindulok az ajtó felé és kimenni készülődök de megfogja a kezem és vissza ránt-
-Kérlek Tory! Csak tisztázzuk a dolgokat! -kérlel tovább-
-Mit akarsz hallani? Hogy teljesen beléd szerettem? Hogy ro*hadtul fájt hogy más lánnyal látlak? Hogy szilánkokra törted a szívem? Hogy nem merek a szemedbe nézni mert félek hogy "csak" a fájdalomtól elsírnám magam? Mit akarsz még? -esek neki és arcomról könnycseppek gördülnek le-
-Én... nem... tudtam, hogy...-nyökög-
De én csak faképnél hagytam és bevágtam az ajtót. Felfutok a szobámba és bezárkózok.
*Ro*
-Beszélhetnénk? -kérdezi Harry miközben sétálunk be a nappaliba-
-Ig...-de nem folytatom mert látom hogy Tory sírva rohan a szobája felé- Szavad ne feledd! -mondom Harry-nek majd Tory után futok-
Mire felértem Tory már bezárkózott a szobájába. Tory nyisd ki! Mi a baj? -dörömbölök az ajtóján- De semmi válasz, csak hallom ahogy zokog. Leviharzok a lépcsőn és pont azzal találom szemben magam akit kerestem.
-Mit műveltél vele? -esek neki Niall-nek-
-Semmit. Én nem tudtam hogy mit érez irántam...én azt hittem...-magyarázkodik-
-Mégis mit?... De tudod mit?! Old meg Te a saját problémádat, én csak szegény Tory-t sajnálom, a legjobb barátnőm és teljesen össze törted! -folytatom jogos kiakadásom-
-Ro? -szól közbe Harry-
-Igen?
-Valami baj van? -kérdezi ijedten-
-Kérdezd meg a drágalátos barátodat! -majd faképnél hagytam mindkettőjüket-
Kimentem a konyhába és előkotortam két Algopyrint. Az egyiket bevettem a másikat átcsúsztattam Tory ajtaja alatt. Ahogy leértem ismét a konyha felé vettem az irányt, hideg vízzel kezdtem mosni a kezem -ha ideges vagyok mindig ezt csinálom- majd hátulról átkarolta a derekam Harry.
-Ez az Ő dolguk! Oldják meg Ők! -suttogja a fülembe-
Megfordulok és már nem tudtam türtőztetni magam: elfogott a sírógörcs.
-Tudom. De rettegek hogy a mi kapcsolatunkkal is ez lesz! -bújok oda hozzá zokogva-
*Tory*
Itt ülök összekuporodva az ágyam mellet és azon zakatol az agyam, hogy mi lett volna ha soha nem ismerjük meg őket, ha soha nem esek bele Niall kezeibe, ha soha nem szeretek bele...de mind ez csak "mi lett VOLNA". Észre veszem hogy valaki becsúsztatott egy Algopyrint az ajtóm alatt...örök hálám Ro! Beveszem és csak reménykedek hogy álomba tudom sírni magam...
2012. június 1., péntek
első évad/13.Meglepetés!
Sziasztok!Itt az új rész reméljük tetszeni fog nektek és az elmaradásokat minél hamarabb próbáljuk bepótolni.
*Ro*
Még mindig az ajtóban álltunk.Ránéztem Harryre aki köpni-nyelni nem tudott.
-Harry?!szólítottam meg halkan -
-Gratulálok-és bár mosolyogni próbált szája lefelé görbült-De mi lesz így kettőnkkel?-folytatta-
-Őszintén szólva... nem tudom-és megcsuklott a hangom és a sírás szélén voltam.
Beljebb mentünk ,hogy ne az ajtóba ácsorogjunk.Amikor elmentünk a konyha előtt Harry megállt.
-Mi a baj?-érdeklődtem-
-Láttad már a konyhátokat?-kérdezte meghökkenve-
-Ez milyen kérdés hisz itt laa-két lépést hátráltam és láttam hogy a konyha teljesen össze van "döntve".
-Tory te mit műveltél? kiabáltam már az emeleten levő lánynak.-
-Mindjárt összetakarítom!-kiabálta vissza-
-Jó,de miért csináltad?-érdeklődtem-
-Most nincs hozzá idegzetem,de majd elmondom-kiabálta le Tory-
Össze voltam zavarodva,nem tudtam hogy akkor most mi van,de erre Harry rákontrázott:
-Azt hiszem akkor én most megyek!-mondta-
-Mi?Ne!Ne hagyj itt!-de ezen a kirohanáson nagyon meglepődött-
-Tessék?Te,az érzelmileg teljesen stabil Ro,nekem könyörög?-vette viccesre a témát-
Nem mondtam semmit,hanem szorosan hozzá bújtam,ő pedig az állát a fejemre hajtotta.
*Tory*
-Harry elment?-kérdeztem hüppögve-
-Mi a baj?-kérdezte együtt érzően Ro-
-Itt volt Niall,és ...megkérdezte...,hogy...-de már nem bírtam tovább és a könnyeim kifakadtak-
-Mit?mit kérdezett?-érdeklődött Ro--
-Hogy nem baj-e a ha barátnője lenne..
-Hogy mi?emelte fel a hangját Ro-Ezt komolyan gondolta?Ez hülye?-folytatta felháborodva-
Csengetnek...Ro kinyitja az ajtót...Kevin az...
-Kevin,Tory nem ér rá,különben is jobb lenne ha leszállnál róla-majd bevágta előtte az ajtót-
*3 héttel később*
*Ro*
Péntek van vége a hétnek..túl nagy a csend a házkörül..Tory kinyitja az ajtót és csak annyit látok hogy felviharzik a szobájába.
Körülöttem sok ember,ismerős arcok.A bulit a fiúk szervezték,ez egyből leesett.Csak azt nem tudom hogy hogy jutottak be..Jean!De eszembe jut hogy mivan Tory és Niall között....
-Torynak meg mi baja van?-kérdezi meglepődve Niall-
-Ezt most komolyan kérdezed?-esek neki-
-Csak azért mondtam neki olyanokat hogy ne fájjon a búcsúzás..de még így is megszakad a szívem-mondja lehajtott fejjel-
Mondtam volna még neki "szép"dolgokat,de arra lettem figyelmes,hogy Louis egy kisebb fúró gépet fog a kezébe és Zaynnel Tory szobája felé veszik az irányt.
*Ro*
Még mindig az ajtóban álltunk.Ránéztem Harryre aki köpni-nyelni nem tudott.
-Harry?!szólítottam meg halkan -
-Gratulálok-és bár mosolyogni próbált szája lefelé görbült-De mi lesz így kettőnkkel?-folytatta-
-Őszintén szólva... nem tudom-és megcsuklott a hangom és a sírás szélén voltam.
Beljebb mentünk ,hogy ne az ajtóba ácsorogjunk.Amikor elmentünk a konyha előtt Harry megállt.
-Mi a baj?-érdeklődtem-
-Láttad már a konyhátokat?-kérdezte meghökkenve-
-Ez milyen kérdés hisz itt laa-két lépést hátráltam és láttam hogy a konyha teljesen össze van "döntve".
-Tory te mit műveltél? kiabáltam már az emeleten levő lánynak.-
-Mindjárt összetakarítom!-kiabálta vissza-
-Jó,de miért csináltad?-érdeklődtem-
-Most nincs hozzá idegzetem,de majd elmondom-kiabálta le Tory-
Össze voltam zavarodva,nem tudtam hogy akkor most mi van,de erre Harry rákontrázott:
-Azt hiszem akkor én most megyek!-mondta-
-Mi?Ne!Ne hagyj itt!-de ezen a kirohanáson nagyon meglepődött-
-Tessék?Te,az érzelmileg teljesen stabil Ro,nekem könyörög?-vette viccesre a témát-
Nem mondtam semmit,hanem szorosan hozzá bújtam,ő pedig az állát a fejemre hajtotta.
*Tory*
-Harry elment?-kérdeztem hüppögve-
-Mi a baj?-kérdezte együtt érzően Ro-
-Itt volt Niall,és ...megkérdezte...,hogy...-de már nem bírtam tovább és a könnyeim kifakadtak-
-Mit?mit kérdezett?-érdeklődött Ro--
-Hogy nem baj-e a ha barátnője lenne..
-Hogy mi?emelte fel a hangját Ro-Ezt komolyan gondolta?Ez hülye?-folytatta felháborodva-
Csengetnek...Ro kinyitja az ajtót...Kevin az...
-Kevin,Tory nem ér rá,különben is jobb lenne ha leszállnál róla-majd bevágta előtte az ajtót-
*3 héttel később*
*Ro*
Péntek van vége a hétnek..túl nagy a csend a házkörül..Tory kinyitja az ajtót és csak annyit látok hogy felviharzik a szobájába.
Körülöttem sok ember,ismerős arcok.A bulit a fiúk szervezték,ez egyből leesett.Csak azt nem tudom hogy hogy jutottak be..Jean!De eszembe jut hogy mivan Tory és Niall között....
-Torynak meg mi baja van?-kérdezi meglepődve Niall-
-Ezt most komolyan kérdezed?-esek neki-
-Csak azért mondtam neki olyanokat hogy ne fájjon a búcsúzás..de még így is megszakad a szívem-mondja lehajtott fejjel-
Mondtam volna még neki "szép"dolgokat,de arra lettem figyelmes,hogy Louis egy kisebb fúró gépet fog a kezébe és Zaynnel Tory szobája felé veszik az irányt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)