*Ro*
Szó szerint nem tudok megszólalni, mert nem Zayn áll velem szemben hanem Harry és Niall. Fogalmam sincs hogy most mit kellene reagálnom.
-Ti meg mit kerestek itt? -kérdezem ledöbbenve-
-Hallottuk, hogy Tory kórházba került és...-szólal meg Niall-
-Jó, figyelj Niall, megértem, de Tory-nak nagyon nics szüksége most Rád..-vágok a szavába idegesen-
-És Te? -fordulok Harry felé, és hangom magremeg-
-Gondoltam segíthetnék...-válaszolja bátortalanul-
-Miért nehezíted meg a dolgot? -kérdezem lehajtott fejjel, fájdalmasan...de a választ meg sem várva összeszedem magam-
-10 perc múlva indul egy gép Londonba. -fordulok a kijezlző felé-
Majd hátat fordítok nekik és elindulok, de két lépés után Niall elém lép:
-Kérlek Ro! Nem hagyhatom itt...-kérlel fájdalmasan-
-Én meg nem foglak itt hagyni! -fogja meg hátúlról a kezemet Harry-
Tudom...életem legrosszabb döntését hoztam meg mikor a két fiúval indultam a házunkhoz. Kinyitottam az ajtót majd bekísértem őket a két vendégszobába. Nem sokat időztünk, el is indultunk a kórházba. Beléptem a kórterembe, a két fiú pedig utánam. Niall ahogy meglátta Tory-t lesokkolódott, nem mert 2 méternél közelebb menni hozzá, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy ez mind az Ő hibája, majd nem bírta tovább és kiviharzott. Harry-re néztem, Ő egy bíztató mosolyt intézett felém majd követte Niall-t. Most itt ülök a kómában lévő barátnőm mellett és csak gondolkozok, gondolkozok és szép lassan rájövök hogy ez csak részben Niall hibája, mert én meg nem kísértem el...szóval ez az egész részben az én hibám is....
Csak bámulok ki az ablakon. A gépek csipognak: pi..pi..pi..pi..piiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii...Jézusom Tory szíve leállt...Felpattanok kirohanok a folyosóra és orvosért üvöltök. Pár másodpercen bellül jön egy orvos akit több nővér követ. Tory-t egyből átviszik a műtőbe. Kétségbeesetten állok és bámulok a műtő felé, amikor Niall és Harry ugrik elém:
-Mi történt? -kérdezi kétségbeesve Niall-
-Tory-nak leált a szíve...egyből átvitték a műtőbe....-válaszolom pánikolva-
Nem bírom tovább: a mellettem álló Harry mellkasába bújok és zokogva motyogom: Ő a legjobb barátnőm szinte e testvérem nem bírnám ki ha...Harry szorosan megölel és nyugtatgat: Nem lesz semmi baj...jól lesz...nyugodj meg! Szavai nyugtató hatással vannak idegeimre...de ugyanez nem mondható el a teljes pánikban lévő Niall-re. Minden az én hibám...miért nem vigyáztam Rá?...sosem fog megbocsájtani...sosem tudom neki elmondani személyesen, hogy szeretem...miért vagyok ekkora hülye? -hajtogatja folyamatosan körbe körbe járkálva-
*Pár órával később*
Kijön az orvos a műtőből, mi pedig egyből megrohamozzuk.
-Lehet már valamit tudni? -kérdezi Harry, mert hármunk közül Ő van a legjobb állapotban-
-Nem ritka dolog, a szívmegállás kómásoknál, de nem is gyakori...a kisasszony állapotát próbáljuk stabilizálni, ezért nem lenne jó ha felzaklatnák...nem kizárt dolog a gyenge amnézia sem. -közli nyersen az orvos-
-Be mehetnénk hozzá? -kérdezem remegő hangon-
-Igen, de ne maradjanak sokáig! -köti ki a doktor-
Ahogy meghallottuk már futottunk is be a szobába. Mikor beértünk Niall egyből Toryhoz rohant, megfogta a kezét és folyamatosan a bocsánatáért esedezett. Én ledöbbenve állok a háttérben Harry pedig mellettem. Lelülünk a háttérben elhejezett fotelbe. Hátra hajtom a fejem és a plafont fürkészem, de a szemem sarkából látom hogy Harry engem figyel...egy percre sem veszi le rólam a szemét. Niall nagyon ideges, és nem sok kell hozzá, hogy én is az legyek...amikor...Tory ébredezik...
-Zayn? Zayn? -kérdezi halkan, amit már Harry és én is észre veszünk-
-Zayn?! -kérdezi hirtelen felindultságból Niall-
Néma csend. Niall feláll és kiviharzik. Én meg rögtön oda rohanok Tory-hoz. Boldogan ölel meg miközben felül, maj értetlenkedve kérdezi, hogy ki az a fiú ott a háttérben. A gyenge amnézia bekövetkezett...Most mit mondjak neki, hogy mégis kicsoda Harry?
-Ő...Ő itt...Ő itt a barátom Harry! -nyökögöm, majd hátra fordulva Harry-re nézek, akinek az árcon még soha nem látott boldogságot vélek felfedezni-
Harry felém rohan, megcsókol, majd hatalmas mosollyal az árcán távozik azzal az indokkal, hogy megkeresi Niall-t. Ennek örültem, mert így az elejétő a végéig elmeséltem Tory-nak mindent.
*Tory*
*Két nap múlva*
Végre! Kiengednek a kórházból...már várom, hogy haza mehessek az újonnan kapott házunkba.
-Szia! Készen állsz? -jön be az ajtón Ro Harry-vel-
-Igen! Végre haza mehetek! -pattanok ki a kórházi ágyból-
Harry segített kicipelni a cucaimat, majd mikor haza értünk egyből a szobámba rohantam és ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése